Döbbenten nézik a románok, mi történt a magyarok aranytartalékával: az egész ország erről beszél, nem értik, hogy következett be
Komoly visszhangot váltott ki Romániában, hogy Magyarország aranytartaléka immár meghaladja a román készleteket. A régiós erőviszonyok látványosan átrendeződtek, miközben Budapest évek óta tudatosan építi aranystratégiáját – írta a Krónika.
Komoly figyelmet kapott Romániában az a hír, hogy Magyarország aranytartaléka immár meghaladja a román készleteket. A témát először a Világgazdaság közölte, majd rövid időn belül átvette több román hírügynökség és sajtóorgánum is. A reakciók alapján a fordulat valódi meglepetést okozott Bukarestben.
A jelenlegi adatok szerint Románia aranytartaléka mintegy 103,6 tonna, amely évek óta gyakorlatilag változatlan. Bár ez a mennyiség továbbra is jelentősnek számít a régióban, a stagnálás miatt az ország pozíciója fokozatosan gyengült.
Külön érdekesség, hogy a román aranykészlet jelentős része nem is az ország területén található: a mintegy 103 tonnából körülbelül 60 tonnát a Bank of England londoni trezorjaiban őriznek. Ez a történelmi és pénzügyi okokra visszavezethető gyakorlat időről időre politikai vitákat is kivált Romániában.
Ezzel szemben Magyarország az elmúlt években látványos és következetes aranytartalék-növelési stratégiát hajtott végre. A Magyar Nemzeti Bank 2024-ben, fennállásának 100. évfordulóján újabb jelentős lépést tett: az addigi 94,5 tonnáról 110 tonnára emelte az aranykészletet. Ezzel Magyarország történelmi előnybe került Romániával szemben.
A jelenlegi állás egyértelmű:
- Magyarország: 110 tonna
- Románia: 103,6 tonna
Történelmi szinten is kiemelkedő a magyar aranytartalék
Ez az első alkalom a modern történelemben, hogy Magyarország nagyobb aranytartalékkal rendelkezik, mint keleti szomszédja. A különbség nem egyik napról a másikra alakult ki. A rendszerváltás idején Magyarország aranytartaléka mindössze 3,1 tonnára zsugorodott, ami rendkívül alacsony szintnek számított. Innen indult az a tudatos építkezés, amely az elmúlt években felgyorsult.
2018-ban a jegybank több mint tízszeresére, 31,5 tonnára növelte a tartalékot. Ezt követte 2021-ben egy újabb ugrás, amikor az állomány 94,5 tonnára emelkedett. A 2024-es bővítéssel pedig elérte a jelenlegi, rekordszintű 110 tonnát.
A növekedés nemcsak abszolút értékben jelentős: az egy főre jutó aranytartalék is emelkedett: 0,32 unciáról 0,37 unciára nőtt, amivel Magyarország jelenleg a kelet-közép-európai régió élére került ebben a mutatóban is.
Ez különösen fontos, mert az arany a jegybanki tartalékok egyik legstabilabb eleme, amely válsághelyzetekben is megőrzi értékét.
A magyar stratégia illeszkedik egy szélesebb nemzetközi trendbe. Az elmúlt években világszerte megfigyelhető, hogy a jegybankok újra növelik aranytartalékaikat. Ennek oka, hogy az arany politikai és pénzügyi szempontból is független eszköz, amely erősíti az országok gazdasági stabilitását és ellenálló képességét.
Aranytartalék: soha nem fordult még elő ilyen a modern történelemben – így áll most Magyarország a nemesfém vásárlásával
Románia több mint 100 tonnás aranytartalékkal rendelkezik, amely az elmúlt években lényegében nem változott. Közben Magyarország jelentős aranyvásárlásokkal megelőzte keleti szomszédját, ami új helyzetet teremtett a régióban.
