Uniós csúcstalálkozó: ugrás a sötétbe?

Legutóbb az Európai Unió krízisköltségvetését tárgyaló júliusi maratoni csúcstalálkozó előtt izzottak úgy a diplomáciai vonalak, mint a holnap kezdődő állam- és kormányfői találkozó előtt. Ráadásul a büdzsé ellen emelt magyar–lengyel vétó sorsdöntő problémájára rácsúsztak az Egyesült Királysággal évek óta folyó kereskedelmi tárgyalások végnapjai, és a gyors megoldás elmaradása mindkét ügyben óriási gazdasági és politikai károkkal járhat. A britekkel folytatott egyezkedés akár még a csúcs előtt összeomolhat, és ha mégsem, akkor még feszültebbnek ígérkeznek a tárgyalások.

A találkozó az eltervezett két nap helyett akár sokkal hosszabbra is nyúlhat. Ha tisztázatlanul hagynák, hogyan lépjen működésbe az EU 750 milliárd eurós kilábalási alapja, késve nyílhatnak meg a pénzcsapok, ami különösen a déli tagállamoknak lenne fájdalmas. Magyarország és Lengyelország az 1100 milliárd eurós hétéves költségvetéssel együtt az alapot is megvétózta, tiltakozásképp az új mechanizmus ellen, amely – álláspontjuk szerint az Európai Unió szerződését megszegve – a kifizetéseket többségi döntéssel szabott jogállami feltételekhez kötné. Hírügynökségi jelentések szerint a két tagállam tegnap estig – a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint máig – kapott határidőt Brüsszeltől, hogy tegyen a vétót elejtő javaslatot, ellenkező esetben a csúcs egy olyan B tervet tárgyalna, amely nélkülük állítja fel a kilábalási alapot. De ebben az esetben nem lenne az EU-nak érvényes költségvetése, ami pont a válság leküzdésének időszakában fogná vissza a kiadásokat. A lapzártáig napvilágot látott nyilatkozatok alapján Budapest és Varsó ragaszkodik a vétóhoz. A nehézség abból származik – írta Tatha Ghose, a Commerzbank szenior feltörekvő piaci közgazdásza –, hogy ha a két ország hajlik is rá, hogy elfogadjon az EU közvetlen pénzügyi érde­keit biztosító kritériumokat a kifizetésekre, más tagállamok ragaszkodnak a jogállamiság szélesebb értelmezéséhez. Ha nincs kompromisszum, azon pénzügyileg értelemszerűen nem az EU nettó befizetői veszítenek, hanem a másik oldal, ami rizikó a forint és a zloty árfolyamára – tette hozzá az elemző. Politikailag az EU egészét tekintve lenne rossz üzenet a két tagállam kihagyása – írták mások. „Ez Európa szívén ütne sebet, aggodalmakat okozna, hogy más tagállamok is követhetik a távozó briteket, és megszakítaná a korábbi kommunista államok reintegrációját, ami a kancellár politikai pályájának egyik vezető motívuma volt” – írta a posztjáról jövőre távozó Angela Merkel dilemmáit összegző elemzésében a Bloomberg. Újabb uniós csúcstalálkozóra lehet szükség a költségvetés ügyében – számolt be az MTI Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő nyilatkozatáról, aki megerősítette, hogy ragaszkodik a Magyarországgal közös vétóhoz.

A közép-európai devizák és a font sterling némileg gyengült a napokban, miközben az eurót a dollár ellenében a csaknem hároméves csúcsok közelében tartotta a változatlan optimizmus, hogy az EU jövőre a 2020-asnál sokkal jobb évet zárhat. A britek az Európai Uniót és az Egyesült Államokat megelőzve tegnap elkezdték a koronavírus elleni vakcinázást, és az év végéig milliókat szeretnének beoltani, ami gyorsabb kilábalást is eredményezhet a kontinensénél. A font esetében mégis csúnya fordulatot vehet az év vége, ha összeomlanak a kereskedelmi tárgyalások – írta Kit Juckes, a Société Générale fő devizastratégája. Miután a főtárgyalók hétfői egyeztetései szakadéknyi nézetkülönbséget hagytak, Boris Johnson kormányfő Brüsszelbe utazik, hogy személyesen Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével próbáljon megegyezést elérni. Ha erre ma nem kerül sor, lehet, hogy a sorsdöntő egyeztetést az EU-csúcs partvonalán kell lefolytatniuk.