A vírus béklyójában lelassult a kilábalás

Szerdán zárul a Fed első idei kamatdöntő ülése, amely a várakozások szerint nem hoz változást sem a monetáris kondíciók, sem a kommunikáció tekintetében. A decemberi ülés óta beérkezett munkaerőpiaci adatok kedvezőtlenül alakultak ugyan, de az infláció a vártnak megfele­lően, minimálisan gyorsult. A jövőre nézve azonban folyamatosan gyűlnek a kérdőjelek, mivel az 1900 milliárd dolláros új költségvetési élénkítőcsomag elfogadása esetén jelentkező többletjövedelem és az átoltottság növekedésével párhuzamosan feloldott korlátozások felpörgetik majd a fogyasztást, ami együtt jár a gyorsuló infláció kockázatával. Ezzel kapcsolatban teszi fel a kérdést Váradi Beáta, az OTP Elemzési Központ stratégája, hogy a Fed tavalyi döntése, az átlagos inflációra vonatkozó 2 százalékos cél elérése után meddig tolerálják az efölötti áremelkedést, és mikor jön el a szigorítás ideje akár a pénzcsapok szűkítésén, akár kamatemelésen keresztül.

A Fed ülését követő napon tudhatjuk meg, hogy milyen ütemben közelít a normálishoz az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye. A 2020-as negyedik negyedéves GDP első becslése a 3,9 százalékos konszenzust tekintve messze elmarad majd az előző negyedév 33,3 százalékos dinamikájától. A koronavírus második hullámának berobbanása, úgy tűnik, jelentősen fékezte a lakossági fogyasztást. Eközben azonban a feldolgozóipar esetében az eddig publikált adatok inkább a kilábalás lassulásának, de legrosszabb esetben is a stagnálásának képét vetítik előre. A beérkező számokkal kapcsolatban annak ellenére is van bizonytalanság, hogy a meghatározó adatok közül a kiskereskedelmi forgalomra és az ipari termelésre vonatkozók már novemberig rendelkezésre állnak. Igazán kritikusnak az év utolsó hónapja tekinthető, amikor rekordra emelkedtek a járvány napi új esetszámai, és a halálozási ráta miatt országszerte szaporodtak a lezárások. Egyetlen hónap alatt 140 ezerrel csökkent a mezőgazdaságon kívüli szektorokban foglalkoztatottak száma. Eközben az állásukat elveszítők a második költségvetési élénkítőcsomag körüli, elhúzódó politikai csatározások miatt nem jutottak a tavaszihoz hasonló pluszjuttatásokhoz. Előretekintve az a legfontosabb kérdés, hogy Joe Biden mentőcsomagját milyen formában viszik keresztül a kongresszuson, és hogy sikerül-e megvalósítani az új elnök ambiciózus célját, száz nap alatt százmillió ember beoltását. Ha mind a fiskális élénkítés, mind a lakosság átoltása a tervek szerint halad, akkor a második negyedévben a gazdasági kilábalás új szakaszába léphet.

Pénteken érkeznek a negyedik negyedéves GDP-adatok az euróövezet meghatározó országaiból. A várakozások vegyesek ugyan, de abban egységes a kép, hogy a tavaszi mélyrepülést követő gyors kilábalás megtorpant. Németországban negyedéves összevetésben stagnálásra, Franciaország és Spanyolország esetében recesszióra számítanak az elemzők. A visszaesés Európában is alapvetően a szolgáltató szektort érintő korlátozások számlájára írható, miközben a feldolgozóipar összességében veszített ugyan a lendületéből, de messze nem annyit, mint a szolgáltatások.

Az már bebizonyosodni látszik, hogy az oltások széles körű elterjedéséig nem lehet a növekedés érdemi felpörgésére számítani, mivel a korlátozásokat csak ideig-óráig lehet feloldani, különösen a vírus újabb mutációi miatt. Ezért is érdemes figyelni, hogy a lakosság átoltásában élen járó Izraelben hogyan alakulnak az esetszámok, mivel a közel tízmilliós országban már több mint kétmillió embert beoltottak, az új megbetegedések száma mégsem csökkent annyira, ahogy remélték. Ennek tükrében kérdés, hogy az unióban az átoltottság mikor éri el a korlátozások teljes feloldásához szükséges szintet, teret adva ezzel a kilábalás újabb fejezetének.