Okozhat még meglepetést az infláció

Világszerte megváltozott az inflációs várakozások körüli széljárás az utóbbi hónapokban. Tavaly a koronavírus okozta első sokk beszakította a fogyasztói árakat, ráadásul az adatgyűjtés körüli anomáliák is kétségeket ébresztettek. Azóta a rendkívül bőkezű fiskális és monetáris politika az árnyomás emelkedésével mit sem törődve próbálja talpra állítani a gazdaságot. Ezzel együtt felerősödnek az infláció tartós emelkedésének hatásaival szemben megfogalmazott kétségek. Az OTP Elemzési Központ szakértői egyelőre nem számítanak érdemi gyorsulásra a szerdán érkező amerikai mutatókban sem éves, sem havi összevetésben, hiszen 2020 elején még 2 százalék felett volt a drágulás üteme az Egyesült Államokban, ráadásul a pandémia miatt korlátozásokkal indult az év, így a fogyasztás januárban is visszafogott maradhatott, ami 1,5 százalékos inflációt eredményezhetett. Érdemes lesz azonban figyelni a beérkező adatot, hiszen Európa több országában a vártnál magasabb inflációval indult az év, részben az inflációs súlyok változása, részben a szokásos, ünnepeket követő leárazás elmaradása miatt, és a meglepetés a kötvénypiacokon is éreztette hatását.

Tavasszal – elsőként áprilisban – az üzemanyagárak bázishatása és az addigra már jó eséllyel enyhülő korlátozások miatt 2 százalék fölé ugró árnyomásra számíthatunk. További hajtóerőt adhat a kereslet és az árak felpörgésének, hogy úgy tűnik, a Biden-adminisztráció bármi áron keresztülviszi a törvényhozáson az 1900 milliárd dolláros új mentőcsomagot.

A monetáris politikában ezzel együtt sem várható hirtelen irányváltás, mivel a 2 százalékos cél tavaly óta az átlagos inflációra vonatkozik, ám továbbra sem egyértelmű, hogy ez milyen időtávra érvényes, és hogy a Fed meddig hajlandó tolerálni a cél fölötti inflációt – emlékeztet Váradi Beá­ta OTP-stratéga, hozzátéve: fontos lesz megtudni, hogy változik-e az ezzel kapcsolatos kommunikáció az év eleje óta meglóduló hosszú hozamok és a növekvő inflációs nyomás miatt.

Pénteken a KSH közzéteszi a januári fogyasztói árindex adatait. Akár jókora meglepetés is születhet, a piaci konszenzus ugyanis a megelőző havihoz hasonlóan 2,7 százalékos inflációt vár, ám ez változhat, mert eddig kevesen adták le a becslésüket. A január eleve az egyik legfontosabb átárazási időszak, emiatt még szokásos körülmények között is az átlagosnál nagyobb a bizonytalanság az inflációs adattal kapcsolatban. Januárban jövedékiadó-emelés volt, több dohánytermék esetében már decemberben is nőttek az árak. Kérdés, hogy ez egyfajta előrehozott áremelés volt, vagy a jövedéki adó hatása erre még rárakódik.

Több euróövezeti országban is erősen megugrott az infláció ja­nuár­ban, alaposan meglepve az elemzőket. A leglátványosabb meglepetést talán a német adat okozta: az Eurostat módszertana szerint számolt harmonizált fogyasztói árindex (HICP) mínusz 0,7 százalékról 1,6 százalékra ugrott. Ebben szerepe lehetett annak, hogy a CPI- (fogyasztói árindex) súlyok 2021-ben a szokásosnál nagyobb mértékben változhattak a Covid-válság miatt. Ám ez elvileg nem kellene hogy hatással legyen a magyar adatra, mivel a KSH által közölt hivatalos magyar CPI-adat a két évvel korábbi fogyasztási szerkezet súlyait használja – véli Eppich Győző OTP-elemző. A német adatban szintén nagyot ugrott a ruházati termékek inflációja. Hasonló jelenség Magyarországon sem zárható ki, bár idehaza a november–decemberi infláció csökkenése nem volt olyan markáns, mint Németországban.