Stablecoinforradalom: technológia, pénzügyi integráció és befektetési lehetőségek

Ami egykor csupán a kriptokereskedők által használt eszköz volt a volatilitás kiküszöbölésére, az mostanra a modern digitális fizetési rendszerek alapjává kezd válni. Az utóbbi időben ugyanis a globális fizetési rendszerekkel foglalkozó óriások – Visa és Mastercard – is elkezdték bevezetni és használni a stablecoinban rejlő lehetőségeket. De mi is pontosan a stablecoinforradalom? Hogyan működik, és miért áll most a tech befektetők és a világ legnagyobb pénzügyi szereplői figyelmének középpontjában?

Arra tervezték, hogy elkerülje az árfolyam-ingadozásokat

A stablecoin a kriptovaluták egy speciális típusa, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy elkerülje a digitális eszközökre jellemző nagy árfolyam-ingadozásokat. Működésének lényege, hogy az értékét egy stabilabb, külső eszközhöz rögzíti – ez lehet egy fiat valuta, például az amerikai dollár vagy az euró, de akár egy nyersanyag, például az arany is. A kriptovalutákkal ellentétben, mint a bitcoin vagy az ethereum, amelyek ára a piaci kereslet alapján drámaian ingadozik, a stablecoin célja a vásárlóerő megőrzése egy állandó árfolyam fenntartásával, amely általában 1:1 aránylik az alapul szolgáló valutához, árucikkhez. A legelterjedtebb típus, mint a USDC vagy a USDT, valódi pénzzel van fedezve, amit bankokban vagy pénzpiaci alapokban tartanak. Ez azt jelenti, hogy minden egyes stablecoin mögött ténylegesen ott van egy dollár.

Léteznek még az algoritmikus stablecoinok, amelyek úgy működnek, hogy automatikusan szabályozzák, mennyi van belőlük forgalomban – attól függően, hogy az áruk éppen csökken, vagy nő. Ilyen a terraUSD például, melynek esetében ez úgy történt, hogy amikor az árfolyam 1 dollár alá csökkent, a rendszer engedte, hogy a felhasználók egy másik kriptovalutát, a lunát, beváltsák terraUSD-re. Ezáltal több terraUSD került forgalomba, és a rendszer így próbálta visszanyomni az árfolyamot a kívánt szintre. Ha viszont az árfolyam 1 dollár fölé ment, akkor fordítva: az emberek terraUSD-t válthattak át lunára, így csökkent a terraUSD mennyisége, és ez segített visszahozni az árát 1 dollárra. A lényeg, hogy a rendszer egy másik kriptovalutával való automatikus csere segítségével próbálta folyamatosan egyensúlyban tartani az árfolyamot.

A stablecoinokat blokkláncokon keresztül bocsátják ki, így gyorsan és olcsón lehet őket küldeni, programozni vagy beépíteni különféle digitális szolgáltatásokba. Emiatt nemcsak a hétköznapi felhasználók, hanem cégek és pénzügyi platformok is előszeretettel használják őket.

Stratégiai válasz a hagyományos pénzügyi rendszer elégtelenségeire

A Visa és a Mastercard növekvő érdeklődése a stablecoin iránt egy stratégiai válasz a hagyományos pénzügyi rendszer elégtelenségeire. A nemzetközi fizetések lassúak, drágák és a közvetítők sokaságára támaszkodnak. A stablecoin jó alternatívát kínál, hiszen szinte azonnali elszámolást tesz lehetővé, mindezt a költségek töredékéért. Ahelyett, hogy napokig várnának az átutalások elszámolására, a vállalkozások és magánszemélyek másodpercek alatt rendezhetik pénzügyeiket a digitális dollárok segítségével.

Nemrég a Visa elkezdte a tranzakciók blokklánchálózatokon, USDC-vel történő elszámolását, míg a Mastercard sikeres kísérleti projekteket hajtott végre, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy kriptovaluták közötti fizetéseket hajtsanak végre szabályozott stablecoin használatával. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor egy ügyfél lehúzza a kártyáját, vagy online rákattint a „Fizetés” gombra, a háttérben történő elszámolási folyamatot a hagyományos elszámolóházak helyett stablecoinokon keresztül lehet végrehajtani.

Bár magát a stablecoint nem befektetésre tervezték, egyre több olyan vállalat és technológia veszi körül, amelyek ígéretes befektetési lehetőségeket kínálnak. Ennek a potenciálnak a nagy része abban az infrastruktúrában rejlik, amely támogatja a stablecoinok kibocsátását, letétbe helyezését, kereskedelmét és felhasználását.

Számos tőzsdén jegyzett vállalat vesz részt a stablecoin-ökoszisztémában, és mindegyikük külön stratégiai szerepet játszik. A Coinbase (Nasdaq: Coin), az egyik vezető kriptovaluta-tőzsde, a nemrég tőzsdére lépett Circle-lel (Nyse: CRCL) együttműködve kulcsfontosságú partner az USDC kibocsátásában és kezelésében. A kereskedési szolgáltatásokon túl a Coinbase az intézményi letétkezelésből, a blokklánc-infrastruktúrából és a stablecointartalékok kamatbevételéből profitál, ami a kamatlábak emelkedésével egyre jövedelmezőbbé vált. A Visa (Nyse: V) és a Mastercard (Nyse: MA) globális fizetési hálózatok a stablecoinalapú elszámolást integrálják a rendszereikbe, azzal a céllal, hogy modernizálják a nemzetközi fizetéseket, és gyorsabbá és olcsóbbá tegyék a tranzakciókat. A PayPal (Nasdaq: PYPL) egy közvetlenebb utat választott, és saját stablecoinját, a PYUSD-t indította el. Ezzel a PayPal egyszerre pozicionálja magát fizetési szolgáltatóként és digitálisvaluta-kibocsátóként, és ambíciói szerint a láncon belüli fizetések és a digitális kereskedelem fontos szereplőjévé kíván válni. Ezek a vállalatok együtt többféle lehetőséget kínálnak a befektetők számára, hogy részesedést szerezzenek a stablecoingazdaságban szabályozott, tőzsdén jegyzett részvényeken keresztül.

Árfolyamkockázat: még ezek az eszközök is sebezhetők

Bár a stablecoinok célja az árfolyam-stabilitás, az elmúlt évek eseményei rámutattak, hogy még ezek az eszközök is sebezhetők. 2023-ban az USDC árfolyama ideiglenesen 1 dollár alá esett, miután kiderült, hogy a kibocsátó Circle több milliárd dollárt tartott a csődbe ment Silicon Valley Banknál. Bár a veszteség végül nem realizálódott, az eset rávilágított arra, hogy a hagyományos bankrendszer kockázatai közvetlenül veszélyeztethetik a stablecoinok értékállóságát is.

Az algoritmikus stablecoinok ennél sokkal kockázatosabbnak bizonyultak. A legismertebb példa a terraUSD 2022-es összeomlása, amikor a mesterségesen szabályozott árfolyam fenntarthatatlanná vált, és a coin teljesen elértéktelenedett. Ez több tízmilliárd dollárnyi veszteséget okozott, és megrázta a kriptopiacot, aláásva a bizalmat a hasonló mechanizmusokkal működő projektekkel szemben.

Emellett a központosított stablecoinok – mint a korábban említett USDT vagy a USDC – technikailag képesek felhasználói pénztárcák befagyasztására, és a kibocsátók átláthatósága sem mindig megfelelő. A szabályozói környezet is gyorsan változik: az Egyesült Államokban és Európában is szigorításokra készülnek, amelyek alapjaiban alakíthatják át a piacot. Mindez azt jelenti, hogy a stablecoinok használata és befektetési célú kiaknázása csak megfelelő kockázatkezeléssel lehet biztonságos.