Vidéken megszűnt az abszolút szegénység

Kína tíz évvel a kitűzött határidő előtt teljes mértékben felszámolta az abszolút szegénységet a városi után a vidéki lakosság körében is – jelentette be tegnap több mint egyórás beszédében Hszi Csin-ping elnök. Az 1,4 milliárd lakosú országban az utóbbi négy évtizedben 770 millió, az elmúlt nyolc évben pedig 98,99 millió embert emeltek ki ebből a kategóriából – hangsúlyozta az államfő, aki szerint ez kész csoda, ami bekerül a történelemkönyvekbe. Beszámolója szerint a központi kormányzat a vezetése alatt az elmúlt nyolc évben 1600 milliárd jüant fordított a szegénység leküzdésére, a többi között 7,9 háztartásban élő 25,68 millió ember otthonát korszerűsítették, és több mint 9,6 millió kínait telepítettek át a legelmaradottabb területekről. Huszonnyolc kisebb lélekszámú etnikai kisebbség került ki teljesen a szegénység kategóriájából. Kína várhatóan még az idén, a kommunista párt alapításának 100. évfordulója alkalmából kinyilvánítja azt is, hogy „mérsékelten fejlett” országgá vált.

Külföldi elemzők szerint azonban Peking nagyon alacsonyra tette a mércét a szegénység fogalmának meghatározásakor: a küszöböt tavaly nem egészen négyezer jüan (egy jüan 45,67 forint) éves jövedelemnél határozták meg, ami a jelenlegi árfolyamon napi 1,75 dollárnak felel meg. Ehhez képest a Világbank szerint az tartozik ebbe a kategóriába, aki napi 1,9 dollárnál kevesebbet keres. (A szegénységi küszöb 2012 óta ennél is alacsonyabb, mindössze évi 2625 jüan volt.) Szakértők ezért hangsúlyozzák, hogy Pekingnek továbbra is fokozott mértékben kell fejlesztenie az ország legelmaradottabb térségeit. Hszi arra nem tért ki a beszédében – a Reuters tudósítása szerint –, hogy mekkora összegeket szánnak erre a célra a következő ötéves tervben, amelyet márciusban fogad el a parlament.

A terv szerint olyan gyors gazdasági növekedést kell elérni a 2021–2025 közötti időszakban, amely lehetővé teszi megfelelő mennyiségű munkahely létrehozását, és nem növeli tovább az egyre mélyülő jövedelmi szakadékot. Az ötéves terv egyik leghangsúlyosabb eleme a klímaváltozás elleni harc: a cél 2030 után csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, 2060-ra pedig elérni a karbonsemlegességet. Szakértők, köztük Csang Si-vej, a Draworld Energy Research Center kutatóintézet elemzője azonban úgy véli, a zöldcélok egy részét a kormányzat feláldozza majd, hogy biztosítsa a gazdasági növekedést, és megelőzze az esetleges energiahiányt. Az ország szén-dioxid-kibocsátása a legjobb esetben is évi 4 százalékkal növekszik 2025-ig, ami „kevesebb ugyan a 2015–2020 közötti 7 százaléknál, de kevés a karbonsemlegesség eléréséhez” – állítja Lauri Myllyvirta, a finn ­Centre for Research on Energy and Clean Air vezető elemzője.