Tucatnyinál is több európai uniós ország függesztette fel az oltást az AstraZeneca vakcinájával, köztük az összes nagy tagállam, ami további csúszással fenyeget az lassúsága miatt amúgy is bírált vakcinázási kampányban. A beoltottaknál több országban vérrögképződés alakult ki, halálos áldozatokról is érkeznek jelentések. Az AstraZeneca az egyik alappillére az EU oltókampányának, amelynek minden hétnyi késlekedése euró-tízmilliárdokkal veti vissza a gazdaság teljesítményét. A vakcina kiesése tehát fájdalmas, de az oltásba vetett bizalom sem rendülhet meg. Most minden szem az Európai Gyógyszerügynökségre szegeződik, amely holnapra ígérte a trombózisos esetek kivizsgálását. Tegnap csak annyit közölt: továbbra is nagyobb az AstraZeneca-oltások haszna, mint a kockázata. A problémák ritkák, és nincs bizonyíték arra, hogy valóban az oltással állnak összefüggésben, de a vizsgálat indokolt – mondta sajtótájékoztatóján Emer Cooke, az EMA ügyvezető igazgatója. Ha az európai oltóanyag-probléma tartós marad, az a külkereskedelmen keresztül még Ázsiában is lassíthatja a gazdasági növekedést – mondta a CNBC-nek Steve Cochrane, a Moody’s Analytics ázsiai vezető közgazdásza.
A jó hír, hogy a Pfizer–BioNTech-páros összesen 200 millió adag vakcinát kézbesít az EU-nak a második negyedévben, előrehozva mintegy 10 millió dózis szállítását – közölte tegnap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, akit kemény bírálatok értek, amiért a vártnál kevesebb oltóanyag érkezik az EU-ba. A Pfizer ígérete sovány vigasz, ha az AstraZeneca-oltóanyag tartósan kiesik. Az AstraZeneca eddig 14 millió adag vakcinát szállított az uniónak, ebből nyolcmilliót még nem használtak fel. A brit-svéd gyógyszercég amúgy sem az európai politikusok kedvence, a múlt héten azt jelentette be, hogy gyártási problémák miatt a korábban ígért mennyiségnek csak a harmadát, százmillió adag vakcinát tud leszállítani az EU-nak. A dupla adagban használt vakcinákból a közösségnek összesen 900 millió dózisra lenne szüksége minden lakos beoltásához, és Brüsszel szeptemberre 70 százalékos átoltottságot ígért, ami véget vethetne a járványnak.
A brithez és az amerikaihoz mérten csigalassúságú európai vakcinázás belpolitikai feszültségeket okoz több országban is. Németországban például szerepet játszott abban, hogy Angela Merkel kancellár kormányzó kereszténydemokrata pártja (CDU) hat hónappal az országos választások előtt a második világháború óta a legrosszabb eredményt érte el a vasárnapi két tartományi voksoláson. A fiaskó javítja Markus Söder keresztényszocialista (CSU) bajor kormányfő esélyét, hogy Armin Laschet CDU-elnök helyett ő legyen a CDU–CSU-szövetség jelöltje Merkel hat hónap múlva megüresedő helyére. A választások utáni sajtótájékoztatón Söder az oltások lassúságát bírálta, és sürgette, hogy a vakcinahiánnyal küszködő EU-ban mielőbb engedélyezzék és kezdjék el használni az orosz és a kínai oltóanyagokat is. Németországban az EMA holnapi döntésére várva elhalaszthatják a ma este esedékes egyeztetést a kancellár és a tartományok között az oltási stratégiáról. Az AstraZeneca-oltóanyag helyi felfüggesztését – ami a hírek szerint a franciákkal, az olaszokkal és a spanyolokkal egyeztetett lépés volt – a kormányzó szociáldemokraták és az ellenzéki zöldek szakértői is bírálták, arra hivatkozva, hogy a trombózis gyakori, és oltás nélkül is bekövetkezik. Söder is úgy nyilatkozott, hogy nem feltétlenül kellene az AstraZeneca-vakcinát mindenki számára elérhetetlenné tenni.
