EU-szankciók fenyegetik a vakcinagyártókat

Érthető azoknak az európai uniós tagországoknak a türelmetlensége, amelyek saját csatornákat keresnek a koronavírus elleni oltóanyagok vásárlására, de most közös és határozott fellépésre van szükség az együttes beszerzés javítása érdekében – mondta David Maria Sassoli, az Európai Parlament elnöke az állam- és kormányfők tegnap kezdődött kétnapos tanácskozása közben tartott sajtótájékoztatóján.

Égető kérdés, hogy miként sikerülhet több oltóanyagot beszerezni, hiszen Európa-szerte gyorsul a járvány, a kormányok sorban jelentik be a gazdaságbénító zárlatintézkedések szigorítását, a szavazók türelmetlensége nő, és Németország az idén, Franciaország jövőre választást tart. Miközben az Egyesült Államokban az elmúlt egy héten naponta átlagosan 89 adag vakcinát adtak be tízezer lakosonként, az Egyesült Királyságban pedig 74-et, az EU-ban csak 22-t, felmerült a panasz – amelyet a csúcs előtt Sebastian Kurz osztrák kancellár is hangoztatott –, hogy a közösen beszerzett vakcinákból nem arányosan részesülnek a tagállamok. Az elosztás lassúsága és az amerikainál kisebb költségvetési támogatások miatt az eurózóna válságból való kilábalása két-három hónappal is elmaradhat Észak-Amerika mögött – írta jegyzetében Stephen Gallo, a BMO Capital Markets fő devizastratégája.

Sassoli egy konkrét megoldást említett: az EU felhasznál minden eszközt, hogy a gyártókat, akik a rendeléseknél lassabban szállítják a vakcinákat, a szerződések betartására kényszerítsék. „Egyes esetekben szankciókra is szükség lehet” – mondta, konkrétumok említése nélkül. Az Európai Bizottság még a csúcs előtt közölte – feszültséget teremtve a britekkel –, hogy véget vethet az EU-ban működő gyártók vakcinaexportjának azokba az országokba, ahol nagyobb az átoltottság, mint az unióban. (Az EU de­cember 1. óta 77 millió adag vakcinát exportált – közölte a Twitteren tegnap Ursula von der Leyen, az Euró­pai Bizottság elnöke –, szemben a 88 millió adaggal, amelyet eddig kapott a rendeléseire.) Ebbe a körbe az Egyesült Államok is beleesne, amely azt az elvet követi, hogy a saját polgárai vakcinázását részesíti előnyben. A gyártók ebben a rendszerben még mindig eladhatnák a termékeiket harmadik országoknak, hacsak Brüsszel nem nyúl egy még nyersebb eszközhöz, a készletek lefoglalásához. Joe Biden amerikai elnöktől, aki később csatlakozott a videotanácskozás lapzártánk után véget ért első üléséhez, sokan azt várják, hogy találja meg a módot az EU segítésére a vakcinaellátás javításában. A négynapos európai látogatását záró Antony Blinken tegnapi interjúja a Euronewsnak jelezte, hogy a kétoldalú kapcsolatokban maradtak fájó pontok: az amerikai külügyminiszter megint sürgette, hogy Németország adja fel az orosz földgáz Nyugat-­Európába szállítására épülő, majdnem befejezett Északi Áramlat 2. projektet. Ugyanakkor sok európai politikus sürgeti, hogy Brüsszel mielőbb rendeljen a Szputnyik V orosz vakcinából, amelynek átvilágítását még nem fejezte be az Európai Gyógyszerügynökség.

Az EU lakosainak

9,2

százaléka kapott már legalább egy oltást

Egyszeri a kilábalási alap

Az EU idén működésbe lépő kilábalási alapja, amelynek a fedezésére közösen vesznek fel hitelt a tagállamok, egyszeri eszköz – mondta a német parlamentben tegnap a kereszténydemokrata Angela Merkel kancellár. Ez a kérdés a szeptemberi német választások előtti kampány fontos témájává válhat. Olaf Scholz szociáldemokrata pénzügyminiszter, aki indul a kancellári posztért, már jelezte, hogy hasonló közös akciókra később is szüksége lehet az EU-nak.