Egyelőre nem tervez csökkentést az EKB

Az Európai Központi Bank (EKB) a tegnapi kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően változatlanul 0 százalékon tartotta az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlábát, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,5 százalékos szintjét, és nem jelentett be változást a monetáris politikájában. A bank az irányadó kamatokat mindaddig a jelenlegi szinten tartja, amíg az inflációs kilátások meg nem közelítik a 2 százalékos célt, és amíg ez konzisztensen meg nem jelenik az árindexben. Az 1850 milliárd eurós pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) a kötvényvásárlásaival mindaddig támogatja a gazdasági kilábalást, amíg a válság hatásai mutatkoznak, de legalább 2022. március végéig – áll a bank döntés után kiadott közleményében.

Nem vártak meglepetést az elemzők, miután a gazdaság és az infláció a márciusi 1,3 százalékkal nagyjából jó úton halad, az oltási folyamat üteme felgyorsult, a finanszírozási feltételek kedvezők, és a piacok nyugodtak. Emellett szerdán a német alkotmánybíróság elhárította az akadályt a 750 milliárd eurós európai uniós újjáépítési alap német alkalmazása elől, így júliustól megnyílhatnak a pénzcsapok Európában. Amint a gazdasági fellendülés érvényesül, az elemzők szerint az EKB elkezdi majd csökkenteni a kötvényvásárlásokat. A legfontosabb kérdés, hogy ez mikor következik be, és mekkora hozamemelkedést tolerál majd a bank.

Christine Lagarde, az EKB elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy egyértelműek a kilábalás jelei, és a bank ösztönző intézkedései jelenleg megfelelően támogatják a világjárvány sújtotta európai gazdaságot, de szükség van még egy kis időre ahhoz, hogy a gazdaság erőre kapjon a járvány okozta sokk után, ezért az ösztönzők túl korai csökkentése sokkal költségesebb lenne, mint a későbbi leállítás. Lagarde elmondta, hogy a mostani kamatdöntés alkalmával nem tárgyaltak a PEPP fokozatos megszüntetéséről, mert még nincs itt az ideje.

A bank a hitelfelvételi költségeket rekordalacsony szinten tartja a PEPP felpörgetett kötvényvásárlásainak segítségével, amit a negyedév során hasonló szinten – a piaci feltételek változására rugalmasan reagálva – továbbra is fenn kíván tartani, ezzel is támogatva a gazdasági kilábalást. A múlt hónapban a hozamok megugrása miatt a jegybank ígéretet tett a kötvényvásárlások ütemének növelésére. Azóta az eurózóna központi bankjai átlagosan heti 17 milliárd

eurót költöttek el, szemben az év elején tapasztalt mintegy 14 milliárd

euróval. Ennek következtében az övezet kötvényeinek hozama csökkent, most körülbelül azon a szinten mozog, ahol az EKB előző, március 11-i monetáris politikai ülésekor, az inflációval korrigált reálhozamok negatívak, még alacsonyabbak is a márciusinál, amit a döntéshozók továbbra is ezen a szinten kívánnak tartani. A jelenlegi ütemben azonban az EKB a tervezett jövő év március vége előtt minden bizonnyal kimeríti a vásárlási kvótáját. Lagarde azonban nem utalt arra, hogy a bank júliusig lassítaná a kötvényvásárlást, hogy a PEPP programot a tervezett időben leállíthassa, holott több elemző, köztük Holger Schmieding, a Berenberg közgazdásza szerint a második fél évre vonatkozó gazdasági kilátások, az inflációs várakozások és a felpörgő oltási folyamat ezt indokolná. Klaas Knot, az EKB kormányzótanácsának egyik legkonzervatívabb tagja már a monetáris ülést megelőzően úgy érvelt, hogy júniusban elkezdődhet a kötvényvásárlások ütemének lassítása, még akkor is, ha – tekintettel a járvány súlyos harmadik hullámára – sokan ellenzik ezt az ötletet. Lagarde beszédének hatására csökkenni kezdett az euróövezeti kötvények hozama.

Más központi bankok már tettek bejelentést az ösztönzők kivezetésére. A kanadai jegybank szerdán jelezte, hogy 2022 végén megkezdheti a kamatlábak emelését, miután jelentősen javította a hazai gazdaság kilátásait, és szűkítette kötvényvásárlási programjának hatókörét.