A vártnál magasabb a német infláció

Az euróövezeti kötvényhozamok nagymértékű és tartós emelkedését a jelenlegi gazdasági körülmények nem indokolják, és az Európai Központi Bank (EKB) továbbra is ellensúlyozni fogja az ilyen tendenciákat – közölte Ignazio Visco, az EKB monetáris tanácsának tagja az olasz jegybank éves közgyűlésén. Noha a kötvényhozamok emelkedtek a hét eleji nyitáskor, de így is jóval alacsonyabbak maradtak a május közepi csúcsoknál, miután Visco kijelentései is megerősítették, hogy az EKB fenntartja laza monetáris politikáját a június 10-i ülésén. A növekvő inflációtól való befektetői félelem hatására május elején a hozamok meredek emelkedésbe kezdtek. Christine Lagarde, az EKB elnöke azonban akkor képes volt ismét megnyugtatni a piacokat azzal, hogy várakozásai szerint az inflációs nyomás csupán átmeneti lesz, és az EKB nem fogja majd vissza kötvényvásárlásait. A német, olasz és spanyol előzetes inflációs adatok tegnapi megjelenése előtt pedig Visco ismét ezt az üzenetet erősítette meg.

Erre már csak azért is szükség volt, mert Németországban májusban a fogyasztói árak növekedése éves szinten 2,5 százalékra emelkedett, ami a legmagasabb 2008 szeptembere óta, és meghaladja a 2,3 százalékos piaci várakozást, valamint az áprilisi 2 százalékos értéket. A májusi német adat így ismét magasabb az EKB 2 százalékhoz közeli, de azt meg nem haladó inflá­ciós céljánál is. A német államkötvények tízéves hozama, amely a blokk viszonyítási alapja, csaknem 2 bázisponttal, mínusz 0,17 százalékra emelkedett tegnapra, ami még mindig elmarad a közelmúltbeli kétéves csúcsponttól. Rainer Guntermann, a Commerzbank elemzője szerint a vártnál magasabb infláció a további hozamnövekedés kockázatát rejti, mert előrevetíti a mai, a várakozásoknál magasabb euróövezeti inflációs adatokat is. Az euróövezeti maginfláció, amely a volatilis élelmiszer- és energiaáraktól mentes értékeket mutatja, azonban valószínűleg így is 1 százalék alatt marad.

Olaszországban és Spanyolországban is emelkedtek májusban az éves fogyasztói árak az előző hónaphoz képest. Olaszországban 1,3 százalékkal nőttek az előző havi 1,1 százalék után, ami 2018 novembere óta a legmagasabb érték. Spanyolországban 2,7 százalékra ugrott az éves infláció az előző havi 2,2 százalék után, aminél 2017 februárja óta nem mértek magasabbat. Mindhárom országban elsősorban az energiaárak 10 százalék körüli növekedése okozta az infláció megugrását, de Németországban ehhez az év elején bevezetett ideiglenes áfacsökkentés megszüntetése is hozzájárult. Az olasz tízéves kötvényhozam eközben közel 1 bázisponttal, 0,93 százalékra emelkedett, ezzel pedig az olasz és a német tízéves hozamok közötti különbség 109 bázispontra csökkent.

Lassult a kínai feldolgozóipar növekedése

Stabilan növekedett a kínai feldolgozóipar teljesítménye májusban, miközben a szolgáltatóiparban a májusi, egyhetes munkaszünet idején lendületre kapó fogyasztásnak köszönhetően nagyot élénkült a kereslet – derült ki a kínai statisztikai hivatal adataiból. A feldolgozóipari BMI 51 pontra mérséklődött májusban, míg elemzők az áprilisi eredménnyel azonos, 51,1 pontra számítottak. A részindexek közül kiemelendő, hogy a külföldi kereslet az áprilisi javulás után ismét visszacsúszott az 50 pontos küszöb alá. Ennek fő oka, hogy a Kína legnagyobb gazdasági partnerének számító Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) országaiban az utóbbi időben ismét felfutóban van a járvány, ráadásul a legtöbb elektronikai üzemnek helyet adó dél-kínai Kuangtung tartományban is felbukkantak új esetek.

A feldolgozóiparon kívüli, főleg a szolgáltatásokat és az építőipart tömörítő szektorban a növekedés üteme a múlt hónaphoz képest 0,3 ponttal erősödve, 55,2 pontra bővült. A munkaszüneti héten a kínai fogyasztók mintegy 17,75 milliárd dollárt költöttek, ami a járvány előtti, 2019-es szint 80 százalékának felel meg.