Hatalmas fehérjeéhség jön: egy világtrend, ami biztosan beüt, de ebből Magyarország is jól jöhet ki
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA világ növekvő népessége és a fejlődő országok emelkedő jövedelme együttesen jelentősen növeli az állati eredetű, jó minőségű fehérjék iránti keresletet. Frank Mitloehner, a Kaliforniai Egyetem (UC Davis) professzora és a CLEAR Center igazgatója a Torontóban megrendezett Baromfi Világkongresszus nyitópaneljén arról beszélt, miként lehet fenntartható módon kielégíteni ezt a növekvő igényt.
A tudós által ismertetett előrejelzés szerint 2050-re a globális húskereslet 62 százalékkal haladhatja meg a jelenlegi szintet. Az újonnan jelentkező fehérjeigény mintegy 45 százalékát várhatóan a baromfihús fedezi majd – számolt be az előadásról a baromfiipari szakportál, a WATT Poultry.
Ez azt jelenti, hogy a baromfitermelésnek a népességnél is gyorsabb ütemben kell növekednie. Az ágazat előnye, hogy a csirke takarmányértékesítése kedvezőbb a legtöbb más haszonállaténál, a termelési ciklus rövid, a kapacitások pedig viszonylag gyorsan bővíthetők. A baromfihús emellett kulturális és vallási szempontból is szélesebb körben elfogadott, mint például a sertés- vagy marhahús.
Baromfi: több húst, kevesebb erőforrásból
Mitloehner szerint a kérdés már nem az, szükség lesz-e nagyobb termelésre, hanem az, hogyan állítható elő több állati fehérje kevesebb természeti erőforrás felhasználásával és kisebb környezeti terhelés mellett.
A professzor saját összefoglalójában hangsúlyozta: a baromfiágazat már eddig is jelentős fejlődést ért el a takarmányhasznosítás, a termelékenység és az erőforrás-felhasználás területén. A korábbi eredmények azonban nem adnak okot a lassításra.
A következő évtizedekben szerinte elsősorban
- a takarmányozás fejlesztése,
- a genetikai előrehaladás,
- az állategészségügy javítása,
- a korszerűbb tartástechnológia,
- valamint a precíziós telepirányítás
teheti lehetővé a termelés és a hatékonyság további növelését.
A jobb takarmányhasznosítás gazdasági és környezeti szempontból egyaránt kulcskérdés. Ha ugyanannyi baromfihús kevesebb takarmányból állítható elő, mérséklődik a gabona- és fehérjenövény-igény, csökkenhet a föld-, víz- és energiafelhasználás, valamint az egy kilogramm termékre jutó kibocsátás is. Az állategészségügy javítása ugyancsak kettős haszonnal jár: kisebb az elhullásból és a gyenge teljesítményből származó veszteség, miközben a termelők jövedelmezősége is javulhat.
Nincs minden országra érvényes recept
A kongresszus hivatalos programismertetője szerint Mitloehner egyik fő üzenete az volt, hogy a növekvő kereslet és a fenntarthatóság kihívása nem kezelhető egyetlen, mindenhol alkalmazható technológiával. Olyan megoldási eszköztárra van szükség, amely igazodik az egyes régiók természeti adottságaihoz, gazdasági helyzetéhez és termelési rendszereihez.
Más lehetőségei vannak ugyanis egy fejlett, automatizált és zárt tartástechnológiát alkalmazó észak-amerikai vagy európai üzemnek, és más beavatkozások hozhatnak eredményt azokban az alacsony jövedelmű országokban, ahol az állategészségügyi problémák, a rossz minőségű takarmány vagy a hiányos infrastruktúra okozza a legnagyobb veszteséget.
A professzor szerint ezért a fenntarthatóság és a termelékenység nem egymással ellentétes cél. Megfelelő technológiával a nagyobb termelési hatékonyság csökkentheti az egy kilogramm húsra vagy tojásra jutó környezeti terhelést, miközben javítja a gazdaságok versenyképességét is.
Magyarország egyik legsikeresebb ágazata
Az AKI vágási statisztikai adatai alapján Magyarországon 291 ezer tonna (élősúly) baromfit vágtak le 2026 első öt hónapjában, 19,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban; ezen belül a vágócsirke 234 ezer tonnát (+12,9 százalék), a vágópulyka 29 ezer tonnát (+12,5 százalék) tett ki. A legstabilabb helyzetben ma Magyarországon ez az ágazat van,
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 29 százalékkal 113 ezer tonnára emelkedett 2026 első öt hónapjában 2025 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 22 százalékkal 81 ezer tonnára, a pulykahúsé pedig 22,5 százalékkal csaknem 12 ezer tonnára nőtt. A baromfihús legnagyobb célpiacai Lengyelország és Románia voltak. Magyarország baromfihúsimportja 24 százalékkal 16 ezer tonnára csökkent a vizsgált időszakban, ezen belül a csirkehús beszállítása 26 százalékkal 15 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 9,5 százalékkal 1,3 ezer tonnára emelkedett. A legtöbb baromfihús továbbra is Lengyelországból érkezett.
