Kiszáradnak a kutak, elfogy a víz a békési tanyákon – lesz-e megoldás?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA rendkívüli szárazság következményei már a békéscsabai tanyavilág mindennapjait is alapvetően befolyásolják. A Fürjesen és Felsőnyomáson élők közül többen arról számoltak be, hogy az aszály miatt háztartási kútjaik vízhozama drasztikusan lecsökkent, egyes kutak pedig időszakosan teljesen elapadtak – írja a Beol.hu.
A tanyák lakhatóságát veszélyezteti az aszály
Korcsmáros Tamás felsőnyomási gazdálkodó szerint a kutak működése kiszámíthatatlanná vált. Elmondása alapján előfordul, hogy hol érkezik víz, hol teljesen megszűnik az utánpótlás. Úgy látja, ha a helyzet tartós marad, néhány éven belül a tanyák lakhatósága is veszélybe kerülhet.
A helyiek szerint az aszály mellett a térség intenzív mezőgazdasági öntözése is hozzájárulhat a problémához. Korcsmáros Tamás azt mondta, hogy egyes öntözőrendszerek percenként akár 1200 liter vizet is kijuttatnak a földekre. Hozzátette ugyanakkor, hogy információi szerint a hatósági ellenőrzések során az engedélyezett mezőgazdasági kutaknál mindent szabályosnak találtak.
A problémával kapcsolatban több hatóságot is megkerestek a tanyán élők, illetve lakossági fórumot is tartottak, amelyen részt vettek a békéscsabai önkormányzat, a Békés Vármegyei Kormányhivatal és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság képviselői is. Az egyeztetések eredményeként munkacsoport alakult a kormányhivatal vezetésével, amelyben
- a vízügyi szakemberek,
- az önkormányzat és a
- tanyák képviselői
közösen keresik a megoldást. Opauszki Zoltán jaminai önkormányzati képviselő elmondta, hogy elsőként pontos képet szeretnének kapni a helyzetről. Ennek érdekében adatokat kérnek a lakossági kutakról, ami különösen azért fontos, mert a kutak jelentős része engedély nélkül épült, ezért műszaki adataik és korábbi vízhozamuk sem ismert.
A beérkező információk alapján megvizsgálják, mely tanyák kerültek a legkritikusabb helyzetbe, valamint azt is elemzik, hogy kimutatható-e kapcsolat a mezőgazdasági öntözőkutak működése és a háztartási kutak vízhozamának csökkenése között.
Amennyiben összefüggést találnak, hatósági vagy műszaki intézkedésekre is sor kerülhet.
Évek óta folyamatosan csökken a térség vízkészlete
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság szerint a térség felszín alatti vízkészlete az elmúlt években folyamatosan csökkent. A talajvízszint 2021 óta süllyed, a téli csapadék pedig már nem képes visszatölteni a korábbi készleteket.
Jelenleg a talajvíz 1,5–2,3 méterrel mélyebben található, mint az 1991 és 2020 közötti átlagos időszakban.
A vízügyi szakemberek számításai szerint 2026 júliusára már 1,27 köbkilométer víz hiányzik a 3744 négyzetkilométeres víztestből a harmincéves átlaghoz képest. A hiány öt egymást követő év alatt halmozódott fel, elsősorban a csapadékszegény telek miatt.
A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, jelenleg nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az öntözőkutak okozzák a lakossági kutak vízhozamának csökkenését.
Minden esetet külön kell vizsgálni, mert a kutak mélysége, szerkezete, vízadó rétege és egymástól való távolsága jelentősen befolyásolja, hogy kialakulhat-e úgynevezett egymásra hatás
– mutattak rá.
A vizsgálatot nehezíti, hogy a legtöbb érintett lakossági kútról semmilyen műszaki dokumentáció nem áll rendelkezésre. Sok esetben a talpmélység, a szűrőzési adatok vagy a korábbi vízhozam sem ismert, ezért utólag rendkívül költséges és bonyolult a kiinduló állapot rekonstruálása.
A vízügyi igazgatóság arra is felhívta a figyelmet, hogy a térség mélyebb rétegvize gyakran magas
- arzén-,
- vas-,
- mangán-,
- ammónium-,
- nitrit- és
nitráttartalmú, ezért tisztítás nélkül fogyasztásra általában nem alkalmas. További kockázatot jelenthet a magas metántartalom is, ezért megfelelő szellőztetés kialakítását javasolják.
A szakemberek szerint a vízjogi engedély megszerzése nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem a kutak üzemeltetőinek érdeke is. Az engedélyezési eljárás során rögzített műszaki adatok később alapul szolgálhatnak a vízhasználat védelméhez, valamint az esetleges káros egymásra hatások bizonyításához is.
A jelenlegi adatgyűjtés célja, hogy minél pontosabb kép alakuljon ki a békéscsabai tanyavilág vízellátási helyzetéről. Később az összegyűjtött eredmények alapján dönthetnek arról, milyen műszaki vagy hatósági lépések segíthetnek a háztartási kutak hosszú távú működésének biztosításában.
