Az Egyesült Államokban a munkáltatók 330 ezer új munkahelyet hoztak létre júliusban a magánszektorban, ami jelentősen elmarad a júniusi 680 ezertől, és a 653 ezres piaci várakozástól is. Ezzel az új munkahelyek száma február óta a legkisebb mértékben növekedett – adta hírül az ADP foglalkoztatottsági jelentésében.
A fellendülése továbbra is kiegyensúlyozatlan, de legalább fellendülésről van szó
– hangsúlyozta Nela Richardson, az ADP vezető közgazdásza.
A júliusi bérszámfejtési adatok a munkahelyek növekedésének második negyedévi üteméhez képest jelentős lassulást jeleznek, amihez hozzájárulhatott a delta-variáns terjedése is, főként azért, mert növeli az aggodalmakat a munkaadók körében. Az ADP adatai szerint júliusban a legtöbb új munkahely, 139 ezer ismét a szabadidő és a vendéglátás területén jött létre. Az oktatási és egészségügyi szolgáltatások 64 ezer, az üzleti szolgáltatások 36 ezer, míg az ipari ágazatok mindössze 12 ezer új állással járultak hozzá a teljes növekedéshez.
A befektetői szempontból azért is fontosak a foglalkoztatottsági adatok, mert a Federal Reserve (Fed) többek között a munkaerőpiac alakulását figyeli annak meghatározására, hogy mikor kezdjen el tárgyalni ultralaza monetáris politikájának szigorításáról. Christopher Waller, a Fed kormányzótanácsának tagja hétfőn azt nyilatkozta a CNBC-nek, hogy a jegybank hajlandó lenne csökkenteni eszközvásárlásának ütemét, ha az augusztusi és szeptemberi munkaerőpiaci adatok jelentősen javulnak. Mások viszont azt hangsúlyozzák, hogy a delta-variáns kérdésessé teszi az iskolák őszi megnyitását, ami tovább lassíthatja a munkaerőpiaci fellendülést. Richard Clarida, a Fed alelnöke az adatok nyilvánosságra hozását követően elmondta, hogy a delta-variáns jelentette kockázat ellenére 2022 végére teljesülhetnek a Fed foglalkoztatottsági célkitűzései, emellett a jelenlegi magas mérséklődésére számít, mindezek alapján pedig úgy látja, hogy a Fed 2023-ban megkezdheti monetáris politikájának normalizálását.
Az ADP szerdai, magánszektorban mért nem mezőgazdasági foglalkoztatottsági adatai után az amerikai munkaügyi minisztérium csütörtökön hozza napvilágra a heti munkanélküliségi adatokat, és pénteken teszi közzé a piacok által leginkább figyelt, mezőgazdasági ágazatok nélkül számolt foglalkoztatottság júliusi mutatóit. Az ADP-vel ellentétben a munkaügyi minisztérium számai tartalmazzák a kormányzati állásokat is, és várhatóan 845 ezres bővülést mutatnak majd a júniusi 850 ezres növekedés után.
Az amerikai gazdaság 6,5 százalékkal bővült a második negyedévben, az IMF pedig 7 százalékos növekedést prognosztizál 2021-re. A jelentős a Fed ultralaza politikájának szigorítása felé mutat, azonban a foglalkoztatottság alakulása eddig nem volt elég megnyugtató a pénzbőséget teremtő eszközvásárlások havi 120 milliárd dolláros ütemének lassításához. Annak ellenére sem szigorítanak, hogy júniusban 13 éves csúcsra, 5,4 százalékra ugrott az éves infláció, mivel ezt a bank pusztán átmenetinek tekinti.
A világ legnagyobb gazdaságának jegybankja júliusi monetáris politikai ülését követően kijelentette, hogy további jelentős javulásra van szükség az amerikai munkaerőpiacon ahhoz, hogy megkezdődhessen az eszközvásárlások visszafogása, ami a kamatemelést megelőző lépést jelenti. Ez a javulás azonban még annál is nehezebben számszerűsíthető, mint a hosszú táv átlagában két százalékos inflációs cél, itt a foglalkoztatottság mellett más mutatók, például a vagy a korcsoportok szerinti megoszlás is fontos tényezők. Annyi azért bizonyos, hogy még mindig 6,8 millióval kevesebben dolgoznak, mint a járvány előtt, ezért a Fed szerint a gazdaság további segítségre szorul a monetáris politika oldaláról.
