Tizenegy hónapja a legnagyobb mértékben növekedett a foglalkoztatottság az Egyesült Államokban júliusban, elsősorban a szolgáltatóiparban dolgozók iránti kereslet növekedése miatt. A nem mezőgazdasági területen létrejött új munkahelyek száma 943 ezerrel nőtt a múlt hónapban a júniusi 938 ezres emelkedés után – derült ki az amerikai munkaügyi minisztérium adataiból. Az elemzői konszenzus ennél jóval szerényebb,
870 ezres növekedéssel számolt. Eközben a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal 5,4 százalékra csökkent, ami 2020 márciusa óta a legalacsonyabb szint, és sokkal jobb, mint az 5,7 százalékos elemzői várakozás volt.
A alakulása nagyban befolyásolja a Federal Reserve (Fed) monetáris politikai lépéseit.
Az elmúlt napokban a befektetők körében növekedett a várakozás, hogy a jegybank már az év végénél hamarabb elkezdi lassítani pénzbőséget teremtő eszközvásárlásainak havi 120 milliárd dolláros ütemét,
miután Christopher Waller, a Fed kormányzótanácsának tagja azt nyilatkozta, hogy a jegybank hajlandó lehet csökkenteni a vásárlások ütemét, ha az augusztusi és szeptemberi munkaerőpiaci adatok jelentősen javulnak. Richard Clarida, a Fed alelnöke visszafogottabban nyilatkozott, szerinte 2022 végére teljesülhetnek a Fed foglalkoztatottsági célkitűzései, és 2023-ban kezdhető meg a monetáris politika normalizálása. Elemzők is arra figyelmeztetnek, hogy a jelentős és a júniusban 13 éves csúcsra, 5,4 százalékra ugró éves ugyan a szigorítás mellett szólna, azonban a gazdasági és munkaerőpiaci fellendülés egyelőre törékeny, azt ugyanis erősen befolyásolhatja a delta-variáns terjedése, főként, hogy akár az iskolák őszi megnyitását is kérdésessé teheti.
A kedvező munkaerőpiaci hírek hatására az amerikai tőzsdeindexek a Nasdaq kivételével emelkedésbe kezdtek, és az amerikai dollár a főbb devizákkal szemben 0,49 százalékot erősödött 16 órára.
