Európa igencsak szűkös földgáz készletekkel vág neki a télnek, ami akár újabb politikai és gazdasági válságba sodorhatja a kontinenst a Bloomberg összeállítása szerint.

A lap szerint ha fokozódik a hiány az országok először a külső régiók felé történő gáz és áramexportot állíthatják le, ám szélsőséges esetben akár az unión belüli kereskedelmet is korlátozhatják.

Ehhez persze kifejezetten hideg télnek kellene beköszöntenie, ám az, hogy 

az Európai Unióban a gáztározók töltöttsége mindössze 77 százalékon áll, aggasztó jel, 

hiszen ebben az időben jóval magasabban szoktak állni a készletek.

Noha a kontinensen még egyetlen ország sem jelezte kivitelének csökkentését, az emelkedő árak ennek a valószínűségét egyre inkább fokozzák. Norvégiában az áram ára hétszeresére szökött fel és a hamarosan a kormánykoalíció részévé váló Centrum Párt vezetője arról beszélt, hogy felmérik van-e jogi lehetőség az export korlátozására. 

Tekintve, hogy Norvégia a térség egyik legnagyobb áramexportőre, ez semmiképpen sem jó jel.

Fotó: Shutterstock

Aleksandar Vucic szerb elnök e hónapban arról beszélt, hogy Szerbia megtilthatja az áram exportját, hogy biztosítsa a háztartások fűtését. Franciaország pedig a Csatorna-szigetek áramellátásának korlátozását lebegtette meg a közelmúltban.

Az ír elektromos hálózat üzemeltetője többször is lekapcsolta a Nagy-Britanniával összekötő, szélenergiát odaküldő állomását, arra hivatkozva, hogy a hiány olyan mértékű, hogy áramszünettel fenyeget.

A helyzetet tovább rontja, hogy a kontinens gázfogyasztásának 80 százaléka importból származik, 

legfőképpen Oroszországból, Norvégiából és Algériából. Németország esetében az import aránya 90 százalék, míg az Egyesült Királyság, Belgium, Spanyolország vagy éppen Portugália számára a kevés tárolói kapacitás lehet problémás.

Az Európát behálózó vezetékek több határt is átszelnek, ami miatt számos ponton kialakulhatnak problémák. Ugyanez az elektromos hálózatra is igaz lehet, noha az pont az integrált energiapiac miatt jött létre. 

Ugyanakkor az Európai Unió úgynevezett szolidaritási elvei szerint elméletileg tilos az áram és gázkivitel tiltása a blokkon belül, 

így jogkövető magatartás esetén erre nincs mód. Azonban a rendszer nem került még hasonló energiaválsággal szembe.

Thierry Bros, korábbi energiakereskedő, jelenleg a Párizsi Politikatudományi Intézet professzora szerint ezt a gyakorlatban nem is lenne egyszerű megvalósítani, ugyanakkor Németország komoly bajba kerülhet egy ilyen helyzet esetén, és nem biztos, hogy a spanyolok, a franciák vagy épp a lengyelek különösen boldogan segítenek majd.

A hálózatok üzemeltetői úgy gondolják, hogy van lehetőségük az energiaáramlás határokon átívelő módosítására, ám ez a döntés érkezhet a politikusoktól is. Szakértők szerint azonban ehhez párhuzamos kínálati sokkokra van szükség több egymáshoz kapcsolódó energiapiacon. Nagyobb az esély inkább arra, hogy az energia a szegényebb országok felől a magasabb árakkal könnyebben megbirkózó gazdagok felé áramlik.

Az export leállítása természetesen komoly bevételkieséssel jár, ám a kormányok úgy gondolhatják ez még mindig megéri, ha az alternatíva az áram és a fűtés lekapcsolása saját országukban, ami nyilvánvalóan óriási politikai károkkal járna.

Nagy-Britannia helyzete a brexit miatt speciális, hiszen a szigetországra így nem vonatkoznak a szolidaritási elvek, ami egyszerűbbé teheti számukra az áramkivitel korlátozását, ám a probléma az, hogy az ország importra szorul, így könnyen megtörténhet, hogy az ország a benzin után az áramhiányt is megtapasztalhatja.