Az energiaárak növekedése rendkívüli helyzetet eredményezett a kontinensen 

– ismerte el közleményében az Európai Bizottság. A jelenség oka, hogy a világjárvány csúcspontját követő gazdasági fellendülésben jelentősen megnőtt a globális kereslet a villamos energia és a gáz iránt. Az EB ezért a napokban kiadott egy eszköztárat, amelyet az Európai Unió tagállamai arra használhatnak, hogy mielőbb kezeljék az áremelkedés fogyasztókra és kisvállalkozásokra gyakorolt hatásait. Erre az intézkedéscsomagra mondta azt Steiner Attila, a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár, hogy ezzel nagyjából azt üzeni az EB: 

oldják meg a tagállamok a rezsiválságot.

Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

A nyolcpontos csomagban szerepel a rászoruló fogyasztók jövedelemtámogatása, ami az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének bevételeiből finanszírozható; a számlafizetések elhalasztásának engedélyezése; az ideiglenes, célzott adócsökkentés; az energiapiac versenyellenes viselkedésének vizsgálata; és a szélesebb körű hozzáférés elősegítése a megújuló energiához. (Az utóbbira egyébként tökéletesen rímel a magyarországi lakossági napelemes pályázat, amelynek részleteiről az 5. oldalunkon olvashatnak bővebben.) További pont a hálózatról való lekapcsolások megelőzése, a vállalatok uniós jogszabályokkal összeegyeztethető állami támogatása, végül a nemzetközi energiapiacok átláthatóságának, likviditásának és rugalmasságának növelése. 

A globális energiaárak emelkedése aggodalomra ad okot. Nagyon fontos a kiszolgáltatott fogyasztók védelme és az európai vállalatok támogatása, ugyanakkor már a középtávú intézkedésekkel is biztosítanunk kell, hogy az energiarendszerünk rugalmasabb legyen, és ellenálljon a jövőbeli ingadozásoknak

– szögezte le Kadri Simson energiaügyi biztos.

Az EB azt írja, olyan intézkedésekre van szükség, amelyek könnyen módosíthatók a tavasszal, amikor várhatóan stabilizálódnak az energiaárak. A dokumentum szerint a hasonló ársokk ellen az a legjobb megoldás, ha felgyorsítjuk az átállást a tiszta, megújuló energiaforrásokra.

Az Európai Unió fővárosai közül a kormány rezsicsökkentésének eredményeképpen Budapesten a legalacsonyabb a lakossági villamos energia átlagára, 

ám a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal statisztikájából világosan látszik, hogy bizonyos esetekben a szabályozásokon múlik, mekkora a különbség. A lakossági fogyasztók villamosenergia-díjelemei négy részből állnak: ezek az energiadíj, a rendszerhasználati díj, az energiaadó és az áfa. Budapesten és Magyarországon az energiaadó nem terheli a háztartásokat, míg Koppenhágában és Berlinben akkora ennek az adónak a mértéke, mint a hazai energia- és rendszerhasználati díj, valamint az áfa összesen.

Több tagállam egyébként már bejelentett nemzeti intézkedéseket az árak mérséklésére, mások viszont az EB útmutatását várták, erre válasz a legfrissebb eszköztár. Csütörtöki és pénteki ülésén az Európai Tanács is megvitatja majd az energiaárakat.