Bizonyos élelmiszer-termékek importjának betiltására készül az Európai Bizottság – mondta a brit Financial Timesnak lapnak az környezetvédelmi biztosa, Virginijus Sinkevičius. Az uniót gyakran éri az a vád, hogy miközben szép ígéreteket tesz a klímavédelemre, exportálja a problémát, azaz külföldről vásárol olyan termékeket, amelyeknek az előállítása környezeti károkkal jár.
„A készülő jogszabály demonstrálja elkötelezettségünket és megmutatja, hogy nemcsak beszélünk, hanem cselekszünk is” – mondta a lapnak a litván politikus. Az erdővédelmi törvény hat termékre vonatkozna: a marhúsra, a szójára, a pálmaolajra, a kávéra, a kakaóra és a faanyagra. A külföldi eladóknak bizonyítaniuk kellene, hogy az EU-ba eladott termék előállítása nem járt erdőpusztítással.
A klímavédelmi törekvések széles körű támogatást élveznek, a korlátozásokról szóló jogszabály azonban borítékolhatóan feszültséget és nagy vitákat fog gerjeszteni, hisz a csökkenő kínálat áremelkedésekhez vezethet, ami pedig a jövedelmek jelentős átrendeződését okozhatja országok, szektorok és társadalmi csoportok között. Az érintett termékkör az EU teljes árupiaci importjának majdnem az ötödét adja. De a zöld héjáknak is maradt kritizálni valója: sokan azt szeretnék elérni, hogy a nyersgumi behozatalát is korlátozzák ezen a módon. Az érveik erősek: a Current Biology nevű folyóiratban megjelent tanulmány szerint 2003 és 2017 között ötmillió hektár trópusi erdőt irtottak ki a délkelet-ázsiai szárazföldön és a szubszaharai régióban, hogy gumifaültetvényeknek csináljanak helyet.
A kérdés, milyen hatása lenne az árakra, ha drasztikusan csökkentenék a gumieladók körét, és ugyanez felmerül a jogszabályban érintett többi árut illetően is. Ez különösen érzékeny kérdés az olyan alacsony jövedelmű európaiak számára, akiknek a költségeit az energiaárak felszökése is megduzzasztotta, ki tudja, milyen hosszú időtávra. Ha az érintett termékek ára emelkedik, az más termékek árába is átgyűrűzhet, például a kakaóé vagy a marhahúsé. Az utóbbinak az ára már amúgy is meredeken emelkedett. A marhahús világpiaci ára például az elmúlt évtizedben megháromszorozódott, és az idén is meredeken nőtt.
Kinek kedvez, ha megugrik a húsár? Az EU marhahústermelésének több mint egyharmada Franciaországból és Németországból származik. Az árakban az EU-ban nagyon nagy különbségek vannak. Az Európai Bizottság egy októberi publikációja szerint a vágottmarha ára szeptemberben Magyarországon volt a legalacsonyabb – szeptemberben 205 euró/100 kilogramm, ami az EU-átlag alig több mint a fele – és Svédországban a legmagasabb, 474 euró.
