A kínai kormány tanácsadói azt javasolják, hogy a hatóságok a 2021-re kitűzöttnél alacsonyabb gazdasági növekedési célt határozzanak meg 2022-re, ezzel nagyobb mozgásteret engedve a strukturális reformoknak a növekvő kihívások közepette.
Az éves gazdasági növekedést a 2021-re kitűzött „6 százalék feletti” célról 5 és 5,5 százalék közöttire mérsékelnék. A növekedési célokra vonatkozó ajánlások azért is különösen fontosak a befektetők számára, mert az hatással lehet a jövő évi reformprogramra, melyről Hszi Csin-ping elnök és más magas rangú vezetők ebben a hónapban tartanak éves központi gazdasági munkakonferenciát.
A Reutersnek nyilatkozó egyik tanácsadó szerint jövőre új gazdaságirányítási rendszert vezetnek be, amelyhez nélkülözhetetlen a gazdasági stabilitás fenntartása. A kormányzati tanácsadók javaslatokat tesznek, de nem vesznek részt a végső döntéshozatali folyamatban. A kínai legfelsőbb vezetés hagyományosan a decemberi ülésen fogadja el a növekedési célt, amelyet aztán a parlament éves ülésének megnyitóján, általában márciusban nyilvánosan is bejelentenek.
A piaci elemzők arra számítanak, hogy Kína növekedése 2022-ben 5,5 százalékra lassul, azonban sokan ezt is túl optimistának tartják, és olyan új kockázatokra hívják fel a figyelmet, mint a vészesen romló ingatlanszektor vagy az új omikron vírusvariáns.
Liu Jüan-csun (Liu Yuanchun), a Renmin Egyetem alelnöke ugyanakkor korábban azzal számolt, hogy Kínának jövőre legalább 5,5 százalékos növekedést kell elérnie ahhoz, hogy képes legyen a megcélzott 12 millió új városi munkahely megteremtésére.
A világ második legnagyobb gazdasága, amely a tavalyi visszaesés után látványos fellendülést produkált, az elmúlt hónapokban veszített lendületéből, elsősorban a lassuló feldolgozóipar, a hatalmas ingatlanpiaci adósságok és az újabb járványkitörések miatt. A politikai döntéshozók ezért jövőre valószínűleg növelni fogják a monetáris és fiskális támogatást a lassuló gazdaság megsegítésére, miután idén az ingatlanbuborékok elhárítására összpontosítottak – vélekedik Louis Kuijs, az Oxford Economics munkatársa.
A tavalyi gazdasági munkakonferencia is azt a célt tűzte ki, hogy a fellendülést a strukturális reformok végrehajtására használják fel. A 2021-re vonatkozó szerény, „6 százalék feletti” növekedési cél
– amely jóval elmaradt az elemzők akkori 8 százalék feletti előrejelzésétől – nagyobb mozgásteret adott a döntéshozóknak a gazdasági reformokra, köztük a gazdaság ingatlan- és adósságfüggőségének csökkentésére, több erőforrás becsatornázására a csúcstechnológiás gyártásba, valamint egy zöldebb és egyenlőbb gazdaság megteremtésére. A technológiai, oktatási és szórakoztatópari ágazatokat érintő idei szabályozási szigorítások azonban súlyos kérdéseket vetettek fel a kínai magánszektor jövőbeli növekedésével kapcsolatban.
Mindezeket követően jövőre több nagyvárosban, köztük Sencsenben, Hangcsouban és Hajkouban egy új kísérleti ingatlanadót vezethetnek be. Peking azt reméli, hogy az ingatlanadó segíthet a lakásspekuláció visszaszorításában, új kormányzati bevételi forrásokat teremthet, és csökkentheti a kínai gazdagok és szegények között egyre szélesebb szakadékot.
