Jöhet az európai csiptörvény

Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke a davosi világgazdasági találkozón tartott csütörtöki beszédében bejelentette, hogy az Európai Unió február elején javaslatot tesz az európai csiptörvény kidolgozására, az európai csipfejlesztés és csipgyártás szerepének erőteljes növelése érdekében. Leyen hangsúlyozta, hogy a világjárvány kezelésében jelentős szerepet játszik a demokratikus berendezkedés, amely a tudományos szabadság előmozdításával a hatásos vakcinák kifejlesztéséhez is hozzájárult. 

A válság azonban arra is rámutatott, hogy 

Európának a gazdaság újraindítása során is európai megoldást kell választania. 

Ennek a megújuló energiahordozókra történő átállás és az energetikai rendszerek fejlesztése mellett az egyik legfontosabb eleme a digitális megújulás. Mivel az európai csipszükséglet a következő évtizedben megduplázódik, ezért a digitális megújulás sem képzelhető el a csipfejlesztésre fordított források és a gyártás kapacitásainak jelentős növelése nélkül. Európa a félvezető-kutatás területén ma is világelső, és minden eszköze megvan arra, hogy a gyártás területén is növelje szerepét. 

Jelenleg az európai csipgyártás világpiaci részesedése alig 10 százalék, ezért termékei döntő többségének előállításához külföldi beszállítókra támaszkodik.

A járvány utáni gazdasági felívelés során azonban a világon mindenütt megnövekedett a mikrocsipek iránti igény, ami jelentős hiányt okozott. A csiphiány különösen Európában fékezi erőteljesen a gazdaság növekedését, ezt a sérülékenységet pedig Európa a jövőben nem engedheti meg magának. A következő évtizedben ezért a gyártás területén a világpiaci részesedését 20 százalékra kívánja bővíteni – hangsúlyozta a bizottság elnöke.

Az új európai csiptörvény öt területen segíti majd a fenti célok előmozdítását: növeli az európai kutatási és innovációs kapacitást; 

segíti Európa szerepének erősödését a tervezés és gyártás területén; úgy módosítja a támogatási szabályokat, hogy lehetővé váljon az európai, újonnan létesített gyárak állami támogatása; olyan mechanizmusokat dolgoz ki, amellyel hatékonyabban jelezheti az esetleges hiányok és ellátási problémák jelentkezését, és az azokra való reagálás lehetőségét a térségben; a kisebb, innovatív vállalatok erőteljesebb támogatására teremt szélesebb lehetőségeket. 

Az Egyesült Államok, az európaihoz hasonló, minden idők egyik legnagyobb ipari ösztönző programján, a Chips Act törvénytervezeten dolgozik. A támogatások tervezett költségvetése 52 milliárd dollár – ezzel a projekt a mozgósított anyagi eszközöket tekintve mintegy háromszor nagyobb a washingtoni kormány pandémiás segélyprogramjánál. Ám ez is alig ötöde annak a legalább 250 milliárd dollárnak, amelyet Peking közvetlenül vagy közvetve az iparág fejlesztésére fordítana. Tajvan, Dél-Korea és Kína vállalatai a globális csippiac 87 százalékát ellenőrzik. A tajvani TSMC, a világ legnagyobb félvezetőgyára a globális kínálat 54 százalékát adja.