Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke a davosi világgazdasági találkozón tartott csütörtöki beszédében bejelentette, hogy az február elején javaslatot tesz az európai csiptörvény kidolgozására, az európai csipfejlesztés és csipgyártás szerepének erőteljes növelése érdekében. Leyen hangsúlyozta, hogy a világjárvány kezelésében jelentős szerepet játszik a demokratikus berendezkedés, amely a tudományos szabadság előmozdításával a hatásos vakcinák kifejlesztéséhez is hozzájárult.
A válság azonban arra is rámutatott, hogy
Európának a gazdaság újraindítása során is európai megoldást kell választania.
Ennek a megújuló energiahordozókra történő átállás és az energetikai rendszerek fejlesztése mellett az egyik legfontosabb eleme a digitális megújulás. Mivel az európai csipszükséglet a következő évtizedben megduplázódik, ezért a digitális megújulás sem képzelhető el a csipfejlesztésre fordított források és a gyártás kapacitásainak jelentős növelése nélkül. Európa a félvezető-kutatás területén ma is világelső, és minden eszköze megvan arra, hogy a gyártás területén is növelje szerepét.
Jelenleg az európai csipgyártás világpiaci részesedése alig 10 százalék, ezért termékei döntő többségének előállításához külföldi beszállítókra támaszkodik.
A járvány utáni gazdasági felívelés során azonban a világon mindenütt megnövekedett a mikrocsipek iránti igény, ami jelentős hiányt okozott. A csiphiány különösen Európában fékezi erőteljesen a gazdaság növekedését, ezt a sérülékenységet pedig Európa a jövőben nem engedheti meg magának. A következő évtizedben ezért a gyártás területén a világpiaci részesedését 20 százalékra kívánja bővíteni – hangsúlyozta a bizottság elnöke.
Az új európai csiptörvény öt területen segíti majd a fenti célok előmozdítását: növeli az európai kutatási és innovációs kapacitást;
segíti Európa szerepének erősödését a tervezés és gyártás területén; úgy módosítja a támogatási szabályokat, hogy lehetővé váljon az európai, újonnan létesített gyárak állami támogatása; olyan mechanizmusokat dolgoz ki, amellyel hatékonyabban jelezheti az esetleges hiányok és ellátási problémák jelentkezését, és az azokra való reagálás lehetőségét a térségben; a kisebb, innovatív vállalatok erőteljesebb támogatására teremt szélesebb lehetőségeket.
Az Egyesült Államok, az európaihoz hasonló, minden idők egyik legnagyobb ipari ösztönző programján, a Chips Act törvénytervezeten dolgozik. A támogatások tervezett költségvetése 52 milliárd dollár – ezzel a projekt a mozgósított anyagi eszközöket tekintve mintegy háromszor nagyobb a washingtoni kormány pandémiás segélyprogramjánál. Ám ez is alig ötöde annak a legalább 250 milliárd dollárnak, amelyet Peking közvetlenül vagy közvetve az iparág fejlesztésére fordítana. Tajvan, Dél-Korea és Kína vállalatai a globális csippiac 87 százalékát ellenőrzik. A tajvani TSMC, a világ legnagyobb félvezetőgyára a globális kínálat 54 százalékát adja.
