Biztosra veszik a befektetők és az elemzők, hogy a Federal Reserve ülésén szerdán az orosz-ukrán háború kitörése ellenére sem marad el a Jerome Powell elnök által már beharangozott negyed százalékpontos kamatemelés, amellyel a világ legnagyobb gazdaságának jegybankja több, mint három év óta először növelné a pénzhez jutás költségét.
Ugyanakkor a háború kimenetele mellett talán a legfontosabb kérdés a deviza-, részvény- és kötvénypiacok számára az idén, milyen gyorsan halad majd a szigorítással a Fed, ezért a bank kommentárjainak és előrejelzéseinek óriási jelentőséget tulajdonítanak a piacok.
A háború kiélezte a világ nagy jegybankjainak dilemmáját, különösen Európában, de Amerikában is: az a fejlett országokban Japán kivételével több évtizedes csúcsokra emelkedett, a drágulással szembeszálló kamatszigorítás azonban visszavetheti az amúgy is lelassult gazdasági kilábalást. Az energiaárakat tovább emelő háború és a nyomában sorjázó példátlan szankciók növelik a bajt, hiszen egyszerre gyorsítják még tovább az inflációt és vetik vissza a gazdaságokat.
A múlt héten a korábban az inflációval szemben engedékenynek látszó Európai Központi Bank is előre hozta pénzbőség-teremtő kötvényvásárlásai kifuttatásának időpontját a harmadik negyedévre, jelezve hogy a gazdaság támogatása innen a kormányok költségvetéseinek a dolga. Ez azonban kérészéletű segítségnek bizonyult az euró nagy nyomás alá került árfolyama számára, mivel az EKB nem tette egyértelművé, hogy a mennyiségi lazítás vége egyben a kamatemelések kezdetét is jelenti, miközben a háború nagyobb veszélyeket rejt Európa, mint a világ többi része számára.
Nagy bizonytalanságot jelent a háború Amerika számára is, ezt Jerome Powell sem rejtette véka alá, ugyanakkor a törvényhozóknak azt is elmondta, hogy negyed százalékpontos kamatemelést fog javasolni a márciusi ülésen, és ha az infláció megtörése ezt követeli, nagyobb emelések sem kizártak a későbbiekben. Bár a növekvő inflációs félelmek közepette korábban a piacokon rebesgetett fél százalékpontos kezdő emelés ezzel lekerült a napirendről, Powell szavaiból azt olvasták ki a piacok, hogy a Fedet továbbra is bátorítják az amerikai javulására utaló jelek és a gazdasági lassulásnál jobban aggasztja az infláció.
A kérdés ezért nem is a szerdai emelés mértéke, hanem az, hogy a későbbi kamatemelések sebességéről mi lesz kiolvasható a Fed kommentárjaiból és előrejelzéseiből. A gyors szigorítás kedvezhet a dollárnak, alátámaszthatja a kötvényhozamok emelkedését, de nem használ a részvénypiacoknak.
A Fed döntései és kommentárjai bőven vezethetnek tehát piaci kilengésekhez Amerikában és az óceán innenső oldalán is, ahol az erősebb dollár még gyengébb eurót jelent, ami akár nyomást gyakorolhat a háború sokkjából félig-meddig már magukhoz tért közép-európai devizákra, köztük a forintra is.
Meglepetést a szigor irányába nem könnyen okozhat a Fed, mivel a piaci árazások nagyon előreszaladtak, és nagy eltérést mutatnak az elemzői előrejelzésektől. A Fed nullához közeli irányadó kamatához kötött csereügyletek az év végére majdnem teljesen beáraztak hét negyed százalékpontos kamatemelést, ezzel tulajdonképpen teljesen "kiárazva" a háború hatását, hiszen utoljára február 11-én jártak ebben a régióban. Ez kettővel, vagy hárommal több emelést jelent, mint amit pár hete láttak előre.
A Bloomberg felmérésében részt vevő elemzők konszenzusa szerint ugyanakkor csak 1,25 százalékra emelkedik a Fed-kamat az év végére, és arra számítanak, hogy a Fed döntéshozóinak előrejelzéseiből összeállított "dot plot" felméréséből négy emelés látszik majd. Kell-e a piaci árazásokon változtatni, az a szerdai ülés után derül ki. Az ötéves amerikai államkötvény hozama mindenesetre a szigort megelőlegezve 2019 májusa óta először a 2 százalék fölé emelkedett.
