Nem sokan emlékeznek rá, hogy a világjárvány jelentkezése után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) négymilliárd eurós repomegállapodást kötött, amelynek értelmében az Európai Központi Bank (EKB) szükség esetén eurót biztosít számára, ha a járvány miatt gazdasági és pénzügyi zavarok hullámzást okoznak a deviza iránti keresletben. Ezt a keretet most márciusban – tavaly június után – másodszor is meghosszabbították, miközben a pandémia vette a kalapját, de még az ajtóban toporog, miközben Európába megérkezett a háború is.

A forint hálásan reagált kedden az este bejelentett jó hírre, és a hajnali 375-höz közeli árfolyamról a nyitás után gyorsan 372,5 környékére erősödött az euró ellenében.

Fotó: ANDRE PAIN / AFP

Hasonlóan reagált a złoty is, 4,7-ről 4,69-ra erősödve. (Igaz, ezután gyorsan visszavonult a 4,7-es vonal mögé.) Az EKB közleménye az MNB-t csak másodsorban említette, a nagy hír az volt, hogy a magyarnál négyszer nagyobb gazdasággal sáfárkodó lengyel jegybank (NBP) számára létrehoztak egy 10 milliárd eurós új repokeretet, amely 2023. január 15-ig biztosít szükség esetén eurót, amit az közvetíthet a hazai pénzintézeteknek.

Emellett ugyaneddig a dátumig az EKB meghosszabbította a korábbi repokereteit Magyarország, Albánia, Észak-Macedónia és San Marino számára a jegybankok kérésére, egyedi döntéseket hozva. A listán nem szerepel a cseh központi bank – amely óriási, a korona érdekében piaci intervenciókra felhasználható devizatartalékon csücsül – és a román sem. (A lej a másik három devizánál kisebb forgalmú, és a román jegybank már hetedik hónapja sikerrel menedzseli, a 4,95-os – rekordmélypont közeli – szintek közvetlen környékén tartva.)

A biztonsági likviditási háló kifeszítését a háború indokolja: emlékezhetünk rá, hogy a riadalom három hete rekordmélypontra lökte a forintot – 400-as szinten is túl járt –, ahogy a złotyt is, és hatalmas pofonba szaladt bele a cseh korona is.

Az eurólikviditási keretek a nem euróövezeti országokban kezelik a lehetséges likviditási igényeket, tekintve a bizonytalanságot, amit az okoz, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, és a regionális fertőzési kockázatot, teljes tekintettel eközben az EU-szankciókra

– írta közleményében a bank.

Az euró-utánpótlás biztosítása támogatás az érintett devizáknak. Korábban a cseh, a lengyel és a magyar jegybank is bejelentette, hogy ha szükség van rá, piaci intervencióval is segíti a fizetőeszközét – a tavaly nyár óta folyó kamatemelések mellett –, erre azonban Budapest és Varsó számára devizatartalékok formájában sokkal kisebb tűzerő áll rendelkezésre, mint Prágában.

A régiós devizák árfolyamát közvetlenül is befolyásolják az EKB monetáris politikai döntései és iránymutatásai. Ha a leglikvidebb világdevizát – a dollárt – vásárolják a piacon a második leglikvidebb – az euró – ellenében, az nyomást szokott jelenteni a feltörekvő gazdaságok devizáira Közép-Európában is. Ez a nyomás már a háború érkezése előtt is működött időnként, és mostanáig is fennmaradt, mivel a Federal Reserve már belefogott a kamatszigorításba, az EKB azonban egyelőre nem lép fel az amerikaiakhoz hasonló határozottsággal a háború miatt tovább szárnyaló infláció ellen.