Súlyosan sérült állapotban találták meg a hétfőn lezuhant Boeing egyik fekete dobozát – közölték szerdán a kínai hatóságok. A fekete doboz azonban 

olyan mértékben károsodott, hogy egyelőre azt sem tudják megmondani, hogy a pilótafülke hangfelvételeit, vagy a repülés adatait tartalmazó eszköz az, amit megtaláltak 

– írja a Livemint. Azonban ennek megtalálása így is kulcsszerepet játszhat a tragédia okainak felderítésében, melynek során a gép mind a 123 utasa és a kilencfős személyzet is életét vesztette.

A Boeingre rájár a rúd az elmúlt években, és továbbra sem tűnik úgy, hogy a repülőgépgyártó balszerencsés sorozata véget érne. A vállalat hétfőn lezuhant 737-800-as gépe veszélybe sodorhatja a kínai rendelésekre számító terveit, miután a gép tulajdonosa, a China Eastern Airlines a többi hasonló repülőt, összesen 224-et is a földre parancsolta – írja a The Wall Street Journal.

Mindez nem sokkal azelőtt következett be, hogy az ázsiai ország engedélyt adott volna arra, hogy a szintén balesetek miatt földön tartott 737 MAX típusú Boeingek ismét megkapták volna a felszállási engedélyt, és újraindultak volna a szállítások.

Ennek ellenére a hétfői 3,6 százalékos zuhanást követően a repülőgyártó részvényei a keddi kereskedést 2,6 százalékos pluszban zárták. 

Összességében azonban a hadiipari szállítóként is tevékenykedő cég az idén több mint 8 százalékot veszített értékéből, 

lévén szemben hadiipari vetélytársaival – mint a Raytheon, a Lockheed Martin vagy a Northrop Grumman – a Boeing termékei iránt nem növelte meg a keresletet az orosz–ukrán háború. Így miközben a Javelin és Stinger rakéták vagy éppen az F–35-ös vadászgép gyártásában érdekelt cégek az év eleje óta szárnyalnak, a Boeing lefelé szánkázik.

Mentőcsapatok kutatnak a kínai katasztrófát követően
Fotó: Zhou Hua / AFP

A polgári repülés területén a kínai üzletek elvesztése is súlyos csapást mérhet a Boeingre, hiszen ahogy az ázsiai ország fejleszti a légi közlekedését, egyre fontosabb piaccá is válik. A cég mindeddig 1736 gépet szállított Kínába, és további 143-ra van megrendelése. Ez azonban várhatóan csak a kezdet, 

a Boeing szerint további 8700 rendelés érkezhet Kínából a következő két évtizedben, ami a globális kereslet ötödét adhatja, 

és amelyek nyertesei a Boeing és az Airbus lehetnek.

A megrendülő bizalom azonban a potenciális rendelések elvesztéséhez vezethet. A cégnek az erre a hétre Miamiba tervezett felső vezetői találkozója is elmarad a tragédia árnyékában, míg a kínai vizsgálatban a vállalat képviselői is részt vesznek. Ez azonban általában hónapokig is eltarthat, addig a 737-800-as gépek nem szállhatnak fel, és a 737 MAX újbóli üzembe állása is tovább csúszhat.

A vállalat vezérigazgatója, David Calhoun tavaly arról beszélt, cégének szüksége van új kínai rendelésekre, hogy versenyben maradjon a koronavírus-járványból feltápászkodó repülési piacon. Különösen, hogy 

az elmúlt 4 évben a világ legnagyobb piacáról nem érkezett újabb megrendelés a Boeing részére.

Hétfőn Calhoun arról beszélt, hogy mindenben együttműködnek a lezuhant gépet üzemeltető légitársasággal, ám a China Eastern többi hasonló gépet földre parancsoló lépése az Ethiopian Airlines által üzemeltetett 737 MAX 2019. márciusi  lezuhanását követő reakciókat idézte, melyek hatására világszerte tagadták meg a típustól a repülési engedélyt. Akkor is a kínai hatóságok léptek elsőként, ám később a nyugatiak is követték őket.

A Boeing üzletét Kínában az amerikai–kínai kereskedelmi háború is rombolta, mint ahogy a koronavírus-járvány sem tett neki jót. A betegség hatására a légi közlekedés iránti igény továbbra is nyomás alatt van az országban.

Ugyanakkor a repülőgyártó kiesése Peking számára sem kedvező, amit bizonyít az is, hogy 

a Trump által bevezetett vámokra adott kínai válaszból a Boeing annak ellenére kimaradt, hogy a legnagyobb amerikai exportőrről van szó Kína viszonylatában.

Noha Peking jelentős mennyiségű gépet vásárol a Boeing európai vetélytársától, az Airbustól is, a felhalmozott hátralékok miatt nem valószínű, hogy az európai cég képes lesz betömni az ellátásokban keletkező réseket. Az állami tulajdonú Commercial Aircraft Corp. of China (Comac) ugyan kifejlesztett egy 737-essel versenyképes gépet, amely 2022-ben szolgálatba is állhat, ráadásul elsőként pont a China Eastern színeiben. A központilag irányított országban Peking persze elérheti, hogy hazai cégei a C919 nevet viselő gépet részesítsék előnyben, elemzők szerint a kínai cég csak hosszabb időtávon válhat valódi versenytársává a piacot uraló duónak.

Noha a Boeing 2018-ban Sanghaj közelében az első Amerikán kívüli gyárát is megnyitotta, ott csak a Washington állambeli Rentonban készített gépek utolsó simításait végzik el. Ezzel szemben az Airbus Tiencsinben gyárt is gépeket.