Joe Biden elnök Tokióban bejelentette az Egyesült Államok nagyobb gazdasági szerepvállalásáról szóló tervet az indiai–csendes-óceáni térségben, amelynek a célja ellensúlyt teremteni Kínával szemben Ázsián belül (Indo-Pacific Economic Framework for Prosperity – IPEF). A terv tizenhárom országot foglal magában, és a részletek még kidolgozásra várnak, egyelőre annyi biztos, hogy a résztvevők nemzetközi szabályokat kívánnak meghatározni a digitális gazdaságra, az ellátási láncokra, a szén-dioxid-mentesítésre és a munkavállalói jogokra vonatkozóan. Az alapítók az Egyesült Államok mellett Ausztrália, India, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Brunei, Indonézia, Japán, Dél-Korea, Új-Zéland, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám.

U.S. President Joe Biden attends a joint press conference with Japan's Prime Minister Fumio Kishida after their summit meeting at the State Guest House Akasaka Palace in Tokyo on May 23, 2022.( The Yomiuri Shimbun ) (Photo by Pool for Yomiuri / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun via AFP)
Fotó: The Yomiuri Shimbun via AFP


A paktum azonban nem szabadkereskedelmi megállapodás, nem biztosít vámkönnyítéseket a résztvevők számára, mert Bidennek óvatosan kell egyensúlyoznia. 

Az Egyesült Államokban ugyanis erősödnek a protekcionista érzelmek, a kormányzat ezért vonakodik nagyobb hozzáférést biztosítani az amerikai piacához, ami munkahelyeket sodorna veszélybe. A magas infláció a novemberi félidős választások központi kampánytémájává vált, bal- és jobboldalról is erősödik a nyomás a Fehér Házra, hogy kerülje a szabadkereskedelmi megállapodásokat, emlékeztetett a CNBC. Washingtonnak azonban mindenképpen „fokoznia kell gazdasági versenyképességét a régióban” – idézte a portál Ali Wyne-t, az Eurasia Group globális makroelemzőjét. „Még azok az országok is elismerik, hogy rövid távon nem tudnak érdemben függetlenedni a kínai gazdaságtól, amelyeknek súlyos és növekvő aggodalmai vannak az ország külpolitikájával és stratégiai célkitűzéseivel kapcsolatban, ezért a Biden-kormányzat azon fog dolgozni, hogy az IPEF-nek maximális vonzerőt biztosítson” – hangsúlyozta a szakértő. Az amerikai szerepvállalás növelése már csak azért is fontos, mert Donald Trump elnök felmondta 2017-ben a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevű szabadkereskedelmi megállapodást, és ezzel gyakorlatilag tálcán nyújtotta át a térséget Pekingnek. 

Kína pedig ki is használta a kínálkozó alkalmat, és 2020-ban 14 másik országgal létrehozta a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerséget (RCEP), amely a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete, a teljes globális gazdasági tevékenység egyharmadát fedi le. 

A group of Myanmar activists demonstrate with placards calling the US government to sanction Myanmar's state-run Myanma Oil and Gas Enterprise ahead of US President Joe Biden's visit to Japan, in Tokyo on May 22, 2022. (Photo by Philip FONG / AFP)
Fotó: PHILIP FONG / AFP


Bár elméletileg nincs kizárva Kína csatlakozása az IPEF-hez, Peking ez iránt semmiféle érdeklődést nem mutat. Vang Ji kínai külügyminiszter a megállapodásra reagálva kijelentette, hogy Peking üdvözli a regionális együttműködést erősíteni hivatott kezdeményezéseket, de „ellenzi a megosztást és konfrontációt”. „Az indiai–csendes-óceáni térségnek a békés fejlődés színterének, nem pedig a geopolitikai gladiátorarénájának kell lennie” – idézte a Reuters a kínai diplomácia vezetőjét. 

Megvédené Tajvant Biden

Támogatásáról biztosította Japán védelmi képességeinek növeléséről szóló terveit Joe Biden. Az elnök elmondta azt is, hajlandó erővel is megvédeni Tajvant, amennyiben a szigetet megtámadná Kína.