Rendhagyó kétnapos csúcstalálkozót szervezett Joe Biden amerikai elnök a délkelet-ázsiai vezetőkkel Washingtonban, az első nap már be is jelentett egy 150 millió dollár értékű támogatást a térség infrastruktúrájának, járványellenes erőfeszítéseinek és biztonságának fejlesztésére, ezzel ellensúlyozva Kína növekvő befolyását. A találkozó az első alkalom, hogy a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) vezetői összegyűlnek a Fehér Házban, ráadásul 2016 óta először találkoznak személyesen amerikai elnökkel.
Míg napirenden van Oroszország Ukrajna elleni inváziója is, Biden kormánya demonstrálni szeretné, hogy továbbra is az ázsiai és csendes-óceáni régióra összpontosítanak, mivel Peking egyre erősebb szereplővé válik a térségben.
Novemberben Kína 1,5 milliárd dolláros fejlesztési támogatást ígért az ASEAN-országoknak – Bruneinek, Indonéziának, Kambodzsának, Szingapúrnak, Thaiföldnek, Laosznak, Vietnámnak, Malajziának és a Fülöp-szigeteknek –, hogy három éven át segítsék a járvány elleni küzdelmet és a gazdasági fellendülést.
Egyes szakértők szerint a Biden-adminisztráció későn kezdte el demonstrálni elkötelezettségét. Amalina Anuar, az RSIS szingapúri kutatóintézet elemzője úgy látja, a tavalyi év második feléig viszonylag figyelmen kívül is hagyták a régiót.
Azonban az ASEAN vezetői valószínűleg üdvözölni fogják a segítségnyújtást, hiszen hajlamosak előnyben részesíteni a gazdasági együttműködést– tette hozzá a kutató.
A kötelezettségvállalás három fő részre oszlik, magában foglal egy 40 millió dolláros befektetést a régió energiaszektorába, 60 milliót a tengeri biztonság fejlesztésére, valamint 15 millió dollár egészségügyi finanszírozást a Covid–19 és a jövőbeli világjárványok leküzdésére – ismertette az egyik tisztviselő. A fennmaradó összegből az országok digitális gazdaságára és a mesterséges intelligenciára vonatkozó jogi kereteket fejlesztenék. Továbbá az amerikai parti őrség egy hajót is telepít a régióba, hogy segítsen fellépni a helyi flottáknak Kína halászata ellen, ami Washington és a régió országai szerint illegális.
A Egyesült Államok további kezdeményezéseken dolgozik, beleértve a „Build Back Better World” infrastrukturális beruházást és az Indo-Pacific Economic Framework (IPEF) megállapodást, bár még egyiket sem véglegesítették. Utóbbit Biden jövő heti japán és dél-koreai útján ismertetheti az Al Jazeera hírportál értesülései szerint.
Nick Bisley, a melbourne-i La Trobe Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora szerint az egyik fő probléma, amivel az együttműködő felek szembesülnek, hogy az ASEAN-tagok érdekei nem egységesek, így nagyon nehéz közös nevezőt találni.
Ugyanakkor a professzor úgy látja, egy fő közös érdekük mindenképpen van: az amerikai–kínai rivalizálás visszaszorítása, ami azonban nem valószínű, hogy megvalósulhat a közeljövőben.
Az ASEAN vezetői osztoznak Washington Kínával kapcsolatos aggodalmaiban, hiszen az ázsiai óriás a Dél-kínai-tenger több mint 90 százalékára igényt tartana, a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalára. Azonban elemzők szerint a régió országai továbbra is óvatosan közelednek Washingtonhoz, amihez nagymértékben hozzájárul, hogy 2017-ben Donald Trump akkori amerikai elnök kilépett a Transz-csendes-óceáni Partnerség elnevezésű kereskedelmi egyezményből.
Anuar, az RSIS elemzője szerint Washington fellépésének sikere attól függ, milyen mérőszámokat veszünk figyelembe – jó esélyük van, hogy alternatívákat kínáljanak a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezéssel szemben, valamint meg tudják erősíteni kapcsolataikat az országokkal, azonban arra nehezebben vehetik rá őket, hogy határolódjanak el Kínától a földrajzi elhelyezkedés, valamint a gazdasági kapcsolatok miatt.
