Az ukrajnai háborúval kapcsolatban komoly bizonytalanságokra figyelmeztet az Európai Bizottság tavaszi költségvetési-gazdasági értékelése, ugyanakkor optimista a válságból valókilábalást illetően, amit Brüsszel szerint támogatnak a kilábalási alap pénzei, a REPowerEU energiareform program és a folytatódó növekedés

474592807 Fuel pipes stand raised over the Mediterranean Sea on a jetty as a cargo ship passes beyond at the VTTV oil storage terminal, a joint venture of Vitol Group and MISC Bhd., in Vasilikos, Cyprus, on Friday, Feb. 21, 2014. Cyprus's economic outlook remains subject to "significant risk" even after its economy contracted less than expected last year, debt monitors said at the end of a quarterly review of its adjustment program. Photographer: Andrew Caballero-Reynolds/Bloomberg via Getty Images
Fotó: Andrew Caballero-Reynolds / Bloomberg via Getty Images

 

Ez nem azt jelenti, hogy helyreállt volna az uniós gazdaságok egyensúlya, hiszen a pandémia elleni harc és az általa okozott válság jelentősen felduzzasztotta az állami költségvetések kiadásait, az államadósságokat és összezilálta a kereskedelmei és folyó fizetési mérlegeket is.

Az unió a pandémia idejére felfüggesztette korábbi szigorú költségvetési szabályait,  de az országjelentések- és ajánlások rendszerét most visszaállították, és az Európai Bizottság a Makrogazdasági Egyensúlytalansági Eljárás keretében már   felmérte, mely országokban alakultak ki kockázatos gazdasági kilengések és milyen mértékben. Tavaly 12 tagországot jelöltek ki részletes vizsgálatra, közülük kettő azonban - Horvátország és Írország - átment az idei vizsgán, miután csökkenő pályára állították az állam és a privát szektor eladósodottságát is.

Az egyetlen tagállam, amely ellen túlzott deficit eljárás (EDP) van érvényben, Románia. A pandémia jelentkezésével ezeket felfüggesztették, a románok esetében azonban már korábban állapították meg a problémát, amely nem szűnt meg, de Bukarest 2024-ig kapott haladékot a megszüntetésére, a tavalyi haladást Brüsszelben elegendőnek vélték, ezért az eljárást tulajdonképp felfüggesztették, bár véget nem vetettek neki. 

Az egyensúlytalanságokkal küzdő országok listájára azért a románok is felkerültek, de szégyenpadnak ez nem nevezhető, mert a lista elég hosszú, Bukarest nem a súlyos bajokkal küzdők körébe került, és illusztris gazdaságok társaságába: Franciaország, Hollandia, Németország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország mellé.  

 

Bizony, a "hagyományos" gyenge láncszem spanyolok mellé a "takarékos" országok közé sorolt hollandok és németek is odakerültek. Az előbbiek esetében a magas magánszektor-adósság és folyófizetési mérleg többlet kombinációja a baj, mely utóbbit a magas megtakarítás és a beruházások elmaradása okoz. Hasonló a probléma a németeknél is, ahol a vállalatok még annyit sem ruháznak be, mint a pandémia előtt.

A komoly egyensúlytalanságok kategóriájába három országot sorolt a felmérés: Ciprust, Görögországot és Olaszországot. A szigetország eladósodott, nagy folyó fizetési mérleg deficitje van, a bankrendszert nagy mennyiségű nem-teljesítő hitel terheli, a háborúzó Oroszországgal pedig erős az összefonódás a szolgáltatások mérlegében.

 A görögöknél még hosszabb a lista. Az orosz kitettség nincs rajta (bár néhány napos hír, hogy áprilisban megduplázódott, 0,9 millió tonnát elérve a görögökhöz hajón érkező orosz olaj mennyisége), de helyette van magas munkanélküliség és vérszegény növekedési potenciál. A munkaerőpiac a szintén eladósodott és gyenge termelékenységű Olaszországban is törékeny, ahogy a pénzügyi szektorban is vannak problémáik, miközben a növekedés gyenge lábakon áll. 

A Bizottság összefoglalója továbbra is úgy véli, hogy az uniós gazdaság kinövi a válságot, bár azt elismerik, hogy a tavaly szépen újra nekilódult növekedés lelassult a logisztikai és kínálati nehézségek, a felszökő energiaköltségek és a munkaerőhiány következtében, miközben a megugrott infláció már a háztartások vásárlóerejét is kikezdte. 

Azonban, mivel a kínálati feltételek várhatóan normalizálódnak és az inflációs nyomások csökkennek, a gazdasági aktivitás szükségszerűen újra nagyobb sebességet vesz

fogalmaz az összefoglaló. Ugyanakkor az orosz-ukrán háború kapcsán a Bizottság óvatosan megjegyzi azt is, hogy

az új, precedens nélküli természetű és méretű sokkok minden előrejelzést jelentősen bizonytalanná tesznek.

A Magyarországról szóló jelentésben egyébként a külkereskedelemre gyakorolt hatás mellett az üzleti bizalom csökkenését és a fogyasztói várakozás romlását jósolja a magas infláció miatt az Európai Bizottság.