Kilőtt a műtrágya ára, ennek súlyos következményei lehetnek
Az EU-ban felhasznált műtrágya 40 százaléka az EU-n kívülről érkezik, ennek tükrében az ára igen érzékeny kérdés. Nem véletlen, hogy a gazdaszervezetek a napokban összeurópai tüntetést tartottak Strasbourgban, hiszen érdemi intézkedések nélkül ez a termelési költségek radikális megnövekedéséhez és a fogyasztói árak emelkedéséhez vezet majd.
Műtrágya: miért van szükség a használatára?
A növények fejlődésének alapvető feltétele a megfelelő tápanyag-ellátottság, ebben pedig úttörő szerepe volt az 1840-es években alkotó Justus von Liebig német vegyésznek, aki – a modern mezőgazdaság alapjait megteremtve – a mesterséges tápanyag-utánpótlás elméletét kidolgozta. A műtrágya széles körű felhasználása egyébként az 1900-as évektől vette kezdetét, hozzájárulva a globális népesség robbanásszerű növekedéséhez, ma pedig már ott tartunk, hogy műtrágyák nélkül közel 4 milliárd ember élelmezése kerülne veszélybe. A nitrogén, foszfor és kálium alapú tápanyagok ugyanis jócskán megnövelik a földek termőképességét, ezek hiányában a hektáronkénti termésátlagok a töredékükre esnének vissza. Rendre felmerül az a kérdés, hogy miért nem használnak a gazdák nagyobb arányban szerves trágyákat, de azt fontos tudni, hogy az elmúlt években az állatállomány jelentős mértékben visszaszorult az EU-ban (bő 10 százalékkal az elmúlt évtizedben), emellett az is a hátránya, hogy hatalmas tömege és térfogata miatt nagyságrendekkel drágább a szállítása és a kiszórása, mint a koncentrált műtrágyáké.
Súlyos importkitettség jellemzi az EU-s mezőgazdaságot
Az európai mezőgazdaság által felhasznált műtrágya nagyságrendileg 40 százaléka az EU-n kívülről érkezik, legnagyobb mennyiségben Marokkóból és Egyiptomból, illetve Oroszországból és Fehéroroszországból. Ezzel párhuzamosan az EU-s műtrágyagyártás folyamatosan csökken, az elmúlt néhány évben az uniós kapacitás közel 10 százaléka végleg bezárt, az árak emelkedésében pedig az orosz földgáz hiánya is fontos szerepet játszik, hiszen a nitrogénműtrágya-gyártás költségének 70-80 százalékát a földgáz adja. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Irán és Szaúd-Arábia nemcsak az energiatermelésben, hanem a műtrágyagyártásban is a legnagyobb szereplők közé tartozik, érthetővé válik, hogy a Hormuzi-szoros lezárása többszörösen is jelentős emelkedést okozott a világpiaci árakban.
Piacvédelem, avagy drasztikus áremelkedés
Ezek alapján nem kérdés, hogy az EU túlzottan függ az energiaáraktól, az importtól és a geopolitikai válságoktól a műtrágyák terén is. Az EU egyébként az elmúlt években már törekszik saját műtrágyagyártásának megerősítésére, az intézkedései azonban – jelen esetben – inkább rontottak a helyzeten. Az EU-s gyáripar védelme érdekében ugyanis idén januártól bevezették az ún. CBAM rendszert, amelynek célja, hogy ne lehessen olcsóbban termelt árut behozni az EU-ba. Vagyis, ha egy EU-n kívüli országban állítanak elő terméket, nagy szén-dioxid-kibocsátással, akkor az EU-ba belépéskor „karbonárat” kell fizetni utána. Az elképzelések szerint ez biztosítaná, hogy az importműtrágya ára megegyezzen a EU-ban megtermelt műtrágyáéval, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az importőröknek CBAM-tanúsítványokat kell vásárolniuk, amelyek árát az EU emissziókereskedelmi (ETS) piaci árához igazítják. Emellett az importműtrágyára jellemzően még vámokat is kell fizetni, és ha ehhez hozzávesszük még a világpiacon jelentkező zavarokat, akkor rögtön érthető az a drasztikus áremelkedés, amely most a műtrágya árában tapasztalható. Ellátási problémák szerencsére még nincsenek, de ennek csupán az az oka, hogy a kereskedők – készülve a 2026-tól bevezetett többletdíjakra – tavaly jelentős készleteket halmoztak fel.
Mit lép az Európai Bizottság, és mi a gazdák követelése?
A készletek azonban előbb-utóbb kifogynak, így az Európai Bizottság a napokban bemutatta a Műtrágya-akciótervét, melyben válságtámogatást ígérnek a gazdáknak, másrészről pedig nagy hangsúlyt akarnak helyezni a szerves vagy bioalapú trágyákra, illetve a szennyvízből visszanyert nitrogénre és foszforra. Gyors intézkedésként pedig egy évre eltörölték az importműtrágyára kivetett vámokat (sajnos politikai okok miatt ez a vámmentesség nem vonatkozik az orosz és fehérorosz műtrágyára), de ez csak rövid távú megoldás lesz, mivel a CBAM-többletdíjak továbbra is hatályban maradnak, sőt növekedni is fognak. Az európai gazdaszervezet, a Copa-Cogeca véleménye szerint (melynek a tüntetésein magyar részről is mindig részt veszünk) azonban az Európai Bizottság akcióterve nem jelent azonnali és érdemi segítséget, nem hoz új pénzügyi forrásokat, illetve a bizottság nem reagál elég gyorsan a válságra. A gazdaszervezetek szerint ennél sokkal radikálisabb intézkedésekre van szükség az árak megállításához, legfőképp a CBAM-többletdíjak teljes felfüggesztését követelik.
Ha nem sikerül megállítani az áremelkedést, nem kérdés, hogy ez gyorsan meg fog jelenni a fogyasztói árakban és a szigorúbb előírások alapján megtermelt európai élelmiszerek visszaszorulásában.
