Nem várt helyről érkezett a lesújtó jóslat: nem fogja összetartani a végtelenségig a NATO az USA-t és Európát
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Egyesült Államok és európai szövetségesei közötti feszültségek az elmúlt két évben csak fokozódtak – mondta a Bloombergnek Jens Stoltenberg, a NATO korábbi főtitkára, aki 2014 és 2024 között vezette az észak-atlanti szövetséget.
Stoltenberg szerint Észak-Amerika és Európa egységének megőrzése kulcsfontosságú feladat, ugyanakkor hangsúlyozta: vannak határok, amelyeket az európai szövetségeseknek nem kellene elfogadniuk. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Egyesült Államok fenyegetéseket fogalmaz meg Dánia felé, utalva Donald Trump elnök Grönlandra vonatkozó területi törekvéseire.
„Nincs garancia arra, hogy a NATO örökké fennmarad. Ezért újra és újra meg kell erősíteni az elkötelezettségünket, olyan ez, mint egy házasság” – fogalmazott Stoltenberg. Hozzátette: a szövetségnek megvannak a rossz és a jó korszakai, de a NATO fennmaradásának több tartós alapja is van. Úgy véli: az erős NATO nemcsak Európának, hanem az Egyesült Államoknak is érdeke.
Stoltenberg szerint az Egyesült Államokban a közvélemény és a politikai elit körében változatlanul erős a NATO-pártolás, még ha az elnök maga rendkívül kritikus is. Azt is kiemelte, hogy Trump fő kifogása nem magával a NATO-val szemben fogalmazódik meg, hanem azzal, hogy az európai tagállamok nem fordítanak eleget védelemre, ez a helyzet viszont éppen most változik.
Stoltenberg kijelentette: bár az európai NATO-tagállamok felkészültebbek, mint évtizedek óta bármikor, Európa mentálisan még mindig nincs felkészülve egy nagyszabású háborúra, és ez némileg veszélyes, hiszen láttuk, hogy a háború lehetséges a közvetlen szomszédságunkban is.
Csapatokat vonhatnak ki Európából?
Az elmúlt hetekben Trump váratlan és egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett csapatkivonásokról, Pete Hegseth védelmi miniszter pedig a szingapúri Shangri-La Dialogue védelmi fórumon éles hangon bírálta az európai szövetségeseket. Friedrich Merz német kancellár azt tervezi, hogy a hónap végén európai vezetőket hív össze azzal a céllal, hogy közös stratégiát dolgozzanak ki a Trumppal való viszony rendezésére a júliusi NATO-csúcsot megelőzően.
A tavalyi mérföldkőnek számító NATO-csúcson az összes szövetséges – Spanyolország kivételével – vállalta, hogy a GDP 3,5 százalékát fordítja védelemre, további 1,5 százalékot pedig kapcsolódó biztonsági területekre. Giuseppe Cavo Dragone admirális, a NATO egyik vezető katonai tisztviselője a múlt hét végén nyilatkozott arról, hogy Európa teljesíti Trump elvárásait a védelmi kiadások terén.
Stoltenberg a NATO egyik legmeghatározóbb időszakát vezényelte le
Stoltenberg kétszeres norvég miniszterelnökként és tíz évig tartó NATO-főtitkárságán keresztül – amelyet többször is meghosszabbítottak – a szövetség egyik legmeghatározóbb időszakát vezényelte le. Főtitkársága alatt zajlott le Oroszország Krím félszigeti annexiója és kelet-ukrajnai inváziója, majd 2022-ben az ukrajnai teljes körű háború kitörése, amelyre válaszul a NATO a hidegháború óta nem látott katonai megerősítésbe kezdett.
Stoltenberg irányítása alatt Finnország és Svédország is csatlakozott a szövetséghez. A transzatlanti kapcsolatokat azonban Trump kritikája mellett idén februárban kirobbant amerikai-izraeli–iráni háború tovább terhelte. Trump az európai szövetségeseket azért kritizálja, hogy nem állnak ki az Egyesült Államok mellett, és nem támogatják a Hormuzi-szoros visszanyitására irányuló erőfeszítéseket.
Az európai vezetők – akiket Trump a konfliktus megindítása előtt nem is kérdezett meg – nagyrészt elutasítják egy offenzív háború támogatását. Erre reagálva Trump papírtigrisnek nevezte a NATO-t, megkérdőjelezte annak relevanciáját és az európai tagállamok hajlandóságát a közös biztonság terheinek vállalására.
