A miniszterelnök rámutatott: országa kétszáz évig semleges volt, és ez jól szolgálta a svéd érdekeket, így nem lehet könnyelműen irányt váltani.
A NATO-tagság kérdése nagyon, nagyon bonyolult, és alapos átgondolást igényel
— mondta Magdalena Andersson. A miniszterelnök és pártja eddig hevesen ellenezte Svédország csatlakozását a NATO-hoz, ám áprilisban jelezte: az ukrajnai háború fényében kész felülvizsgálni álláspontját. A tömörülés szerint május 24-ig vélhetőleg döntésre jutnak a kérdésben.
A Novus közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint a svédek 54 százaléka támogatja a csatlakozást az észak-atlanti szövetséghez.
Andersson hangsúlyozta: azt kell szem előtt tartani, hogy mi a legjobb Svédország számára.
Az irányváltoztatás és a tétlenség is kockázatos, és a döntés egyik esetben sem könnyű
— tette hozzá.
A kormányfő azt szeretné, ha a svéd tagságról - Finnországhoz hasonlóan - a parlamentben döntenének. A helsinki törvényhozás már megkezdte a kérdés megvitatását, és a várakozások szerint az ország a következő NATO-csúcstalálkozóig benyújthatja csatlakozási kérelmét. Finnország eddig szintén semleges volt.
Míg Jens Stoltenberg NATO-főtitkár többször is kijelentette, hogy a szövetség tárt karokkal várja Finnországot és a Svédországot, Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a napokban arról beszélt, hogy
a két ország NATO-csatlakozása esetén Oroszország kénytelen lenne megerősíteni katonai, különösen nukleáris képességeit a Balti-tenger és Skandinávia térségében.
