Balatoni körvasút: már 2030-ban elindulhatott volna az építkezés, most tíz évre lekerült a napirendről – Vitézy Dávid erről nem beszélt
Ambiciózus vasútfejlesztési tervet mutatott be szerdán Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A program 10 év alatt, jelentős európai uniós források bevonásával valósulhat meg, ám van olyan fejlesztés, aminek a sorsa hosszú időre megpecsételődött.
Balatoni körvasút: már 2030-ban elindulhatott volna az építkezés
A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv szerint mintegy 3550 milliárd forintot fordítanának új állomásokra, vasúti pályákra és szerelvényekre. Az egész országot lefedő programban több, a balatoni régiót érintő beruházás is szerepel,
a régóta tervezett balatoni körvasút megvalósításáról azonban nem esett szó.
Vitézy Dávid korábban a szakbizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy a következő időszak egyik legfontosabb feladata a vasútfejlesztések felgyorsítása lesz.
A balatoni körvasút fejlesztésével kapcsolatban akkor Vitézy kiemelte, hogy nem feltétlenül a teljes hálózat villamosítása jelenti a legjobb megoldást. A térségben célszerűbb lehet akkumulátoros vonatokat közlekedtetni, mivel szerinte a felsővezeték kiépítése elsősorban a jelentős teherforgalmat lebonyolító vonalakon gazdaságos.
A körvasútról pedig úgy fogalmazott, hogy a projekt folytatásáról az eddig elkészült dokumentumok áttekintése után döntenek.
A korábbi Lázár János-féle építési és közlekedési minisztérium a Világgazdasággal még azt közölte az év elején, hogy a projekt előkészítése fontos szakaszhoz érkezett.
- Az eredeti ütemezés szerint 2026-ban írhatták volna ki az előkészítési feladatokra vonatkozó közbeszerzést, az év végéig pedig a tervezési szerződéseket is aláírhatták volna.
- A részletes tervezés és az engedélyezés 2027 és 2029 között zajlott volna, míg a kiviteli tervek elkészítése várhatóan két és fél-három évet vett volna igénybe.
- A szükséges források rendelkezésre állása esetén a kivitelezés 2030-ban kezdődhetett volna meg.
A lapunknak azt is elárulták, hogy a beruházás részeként villamosítanák a Balatonfüred–Tapolca–Keszthely vasútvonalat, összesen 77 kilométeren megszüntetnék a sebességkorlátozásokat, Lepsény és Balatonakarattya között pedig kilenc kilométer hosszú villamosított pályaszakaszt építenének. A projekt előkészítésére hazai forrásból összesen 7,5 milliárd forintot különítettek el.
Navracsics Tibor volt közigazgatási és területfejlesztési miniszter azonban korábban arra figyelmeztetett, hogy szűkülnek az IKOP Plusz program Magyarországnak elérhető forrásai. Mivel a körvasút fejlesztése részben európai uniós támogatásokra támaszkodna, a finanszírozás bizonytalansága kérdésessé tette a beruházás ütemezését.
A friss bejelentések alapján azonban nem csupán csúszásról lehet szó:
a következő tíz év fejlesztési terveiben nem számolnak a balatoni körvasút megvalósításával, és a projekthez egyetlen finanszírozási forrást sem jelöltek meg.
Milliárdokból újulhatnak meg a balatoni vasútállomások, egy település azonban nemet mondott
Vitézy Dávid az akkumulátoros motorvonatok alkalmazását a Balmazújváros–Füzesabony, a Szekszárd–Baja, a Kazincbarcika–Ózd és a Hatvan–Salgótarján vonallal összefüggésben említette. Arról azonban már nem beszélt, hogy ezt a technológiát a Balaton körül is alkalmaznák.
A bemutatott Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervben szerepelnek az észak-balatoni vasútállomások és megállóhelyek korszerűsítése, amelyet már korábban az Orbán-kormány is meghirdetett.
Balatonakarattya végül kikerült a korszerűsítendő állomások köréből, miután sem a helyi civil szervezetek, sem az önkormányzat nem támogatta a régi épület helyére tervezett modern állomás megépítését. A település inkább saját kezébe vette a MÁV által elhanyagolt állomási környezet rendbetételét.
A fejlesztés így
- Polgárdi,
- Füle,
- Balatonfőkajár felső,
- Csittényhegy,
- Balatonkenese,
- Balatonfűzfő,
- Balatonalmádi,
- Alsóörs,
- Csopak,
- Balatonarács,
- Balatonfüred
- és Aszófő
állomását, illetve megállóhelyét érintené.
A sajtótájékoztatón Aszófő állomásának látványtervét is ismertették. A beruházásra az IKOP Plusz programból 14,5 milliárd forintot fordítanának, a munkálatok pedig 2030-ig fejeződhetnének be.
A terv része a dél-balatoni vasútállomások és megállóhelyek rekonstrukciója is. Ennek keretében korszerűsítenék és teljeskörűen akadálymentesítenék a létesítményeket, valamint magasabb színvonalú utaskörnyezetet alakítanának ki.
A program
- Zamárdi,
- Balatonföldvár,
- Balatonszárszó,
- Balatonszemes,
- Balatonlelle,
- Balatonboglár
- és Bélatelep
állomását, illetve megállóhelyét érintené.
A tájékoztatón Balatonlelle megállóhelyének látványtervét is bemutatták. A fejlesztésre 7,5 milliárd forintot különítenének el az IKOP Plusz forrásaiból, a munkálatok pedig szintén 2030-ig fejeződhetnének be.
Vitézy Dávid úgy fogalmazott, hogy a Balaton menti vasútállomások felújításáról korábban viták zajlottak, a rekonstrukció és az akadálymentesítés azonban már nem várhat tovább. A két állomásfejlesztési programra összesen 22 milliárd forint jut, a Balaton körüli vasúti átjárhatóság megteremtése ugyanakkor továbbra is megoldatlan marad.
Köztársasági elnök: megkezdődött a visszaszámlálás – ez a lista rejti a Tisza Párt jelöltjét?
Hatalmas pénzosztásba kezdenek, tulajdonosként száll be a projektekbe az állam – ezt kell tudni a Tisza-kormány energiafejlesztési tervéről
