A rizs nemzetközi ára – tizenkét havi csúcsot döntve – már az ötödik egymást követő hónapja emelkedik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének legfrissebb adatai szerint. Számos élelmiszer ára, a búzától kezdve a húsokig és az olajokig, megugrott. Ennek hátterében számos tényező áll, többek között a műtrágya és az energia árának emelkedése az elmúlt évben, valamint az orosz-ukrán háború – számolt be a CNBC.
A japán Nomura bank vezető közgazdásza, Sonal Varna elmondta, hogy a búzaár emelkedése miatt fellendülhet a rizs iránti kereslet, amely a meglévő készletek csökkenését eredményezheti. Hozzátette azt is, hogy a protekcionista intézkedések különböző okokból globális szinten növelik az árnyomást. A mezőgazdasági takarmány- és műtrágyaköltségek már most is emelkednek, az energiaárak pedig növelik a szállítási költségeket – tette hozzá.
Mindazonáltal a rizst érintő kockázatok még mindig alacsonyak, mivel a globális rizskészletek bőségesek, és az indiai termés várhatóan elegendő lesz ezen a nyáron.
Mind Oroszország, mind Ukrajna jelentős búzaexportőr, és utóbbi kénytelen volt blokkolni a gabonakivitelt a háború miatt. A búza ára egy év alatt több mint 50 százalékkal emelkedett. Csak a múlt hét hétfőn 4 százalékkal drágult, miután az orosz hadsereg lerombolta Ukrajna egyik legnagyobb gabonaexportáló terminálját – írta ukrán forrásokra hivatkozva a Reuters.
A világ két legnagyobb rizstermelője, India és Kína a globális rizsmennyiség több mint felét adják, míg Vietnam az ötödik, Thaiföld pedig a hatodik helyen áll a Világgazdasági Fórum szerint. India májusban exporttilalmat vezetett be a búzára az ország általános élelmezésbiztonságra hivatkozva, és a búzára vonatkozó tilalom után néhány nappal a cukorra is korlátozásokat vezetett be.
David Laborde, a Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet vezető kutatója szerint az áremelés sokkal előnyösebb lenne, mint bármilyen exporttilalom. Hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni egy olyan áremelkedés között, amely kompenzálja a magasabb költségeket és a gazdáknak kedvez, és egy olyan exporttilalom között, amely a világpiacon felfelé nyomja az árakat, a hazai piacokon viszont lefelé.
A rizstermelési költségek nagy részét az energiaköltségek teszik ki, amelyek világszerte emelkednek – tette hozzá Nafees Meah, a Nemzetközi Rizskutató Intézet dél-ázsiai regionális képviselője. A rizsár emelkedése azonban sokakat rosszul érintene Ázsiában, amely az alapvető élelmiszer legnagyobb fogyasztója.
A délkelet-ázsiai csendes-óceáni térségbeli országokat, mint Kelet-Timor, Laosz, Kambodzsa és olyan helyeken, mint Indonéziában sokan élelmezési gondokkal küzdenek, akiket súlyosan érinthet majd, ha az árak tartósan magasak maradnak
– mondta Nafees.
Az ENSZ élelmiszerár-indexe szerint az árak jelenleg 75 százalékkal a járvány előtti szintek felett vannak. Az élelmiszertermelés költségeinek körülbelül egyharmada az energiához kapcsolódik, és a műtrágya előállítása a legköltségesebb.
