Benéztem a szervizbe, és azt láttam, hogy most is legalább három olyan régi ügyfél van itt, aki Budapestről hozta a gépkocsiját Jászberénybe. Nem véletlenül: két évtizedes múltunk bizalmat és lojalitást szült

– számolt be a Figyelőnek Kovács Róbert a JP Auto piaci helyzetéről.

Miközben az egyik legnagyobb magyar tulajdonú autóipari beszállítónak számító Jász-Plasztik-csoport már 1996 óta foglalkozik Mercedes-Benz-értékesítéssel, ennek kapcsán igazi reflektorfénybe akkor került, amikor 2017-ben, egy másfél milliárdos beruházás eredményeként a közép-európai régió aktuálisan legnagyobb Mercedes-Benz-márkakereskedését adták át. Ráadásul nem a fővárosban, hanem a cég központjának számító Jászberényben.

„Mivel a csoportunk tulajdonosa tapasztalatai alapján már régóta elkötelezetten hitt a Mercedes-Benz minőségében, magától adódott, hogy önálló társaságba szervezett márkakereskedést nyisson. 2002-ben így jött létre a Jász-Plasztik Autócentrum Kft., ahol ma már a Mercedes-Benz mellett Kiával, Suzukival és Mazdával is foglalkozunk. Amikor a Mercedes-Benzzel elindultunk, a német autógyár nem sok jóval kecsegtetett minket, mondván: Egerben és Szolnokon nincs akkora piaca a prémiummárkának. Mi mégis belevágtunk, és négy év alatt nagyobb forgalmat értünk el, mint négy megye összesen. 2011-ben pedig létrehoztuk a JP Rentet, amely mára a 700 darabos állományával a legnagyobb magyarországi flottakezelővé nőtte ki magát a Mercedes-Benz személygépkocsik terén” – mesélte az ügyvezető.

Mivel a cég a Covid-járvány időszakában is aktív üzletpolitikát folytatott,

2020-ban 38 milliárd forintos árbevételt sikerült realizálniuk, tavaly pedig a JP Auto kimagaslóan nagy, 56 milliárdos forgalmat ért el.

Mindezt úgy, hogy a vállalat történetében a legtöbb járművet értékesítve Mercedes-Benzből 1800, Kiából 2300, Suzukiból 500 darabot adtak el. A szakember ennek kapcsán kiemelten fontosnak tartotta megemlíteni, milyen komoly versenyelőnyt jelent számukra, hogy a tulajdonosuk a teljes tőkét folyamatosan a társaság rendelkezésére bocsátja, ami 6-7 milliárdos értékű készletállomány állandó fenntartását teszi lehetővé.

„A mostani helyzetben, amikor egy-egy modellre másfél vagy akár két évet is várni kell, nemcsak nekünk, kereskedőknek, hanem a vásárlóknak is át kell programozniuk a gondolkodásukat abba az irányba, hogy a tervezett cseréhez a korábbinál sokkal hamarabb meg kell rendelni a gépkocsit. Ugyanez vonatkozik az elektromos autókra is, amelyek esetében az áttörés sebességét nagyban meghatározza, hogy mennyire lehet majd elérni az e-modelleket. Nekünk, márkakereskedőknek pedig ennél is összetettebb a kihívás, mert minden telephelyünkre gyorstöltőt is telepítünk, miközben az elektromos gépkocsik fogadására is átalakítjuk a szervizeinket azoknál a márkáknál, ahol már megjelentek ezek a modellek. Azt, hogy a téma megkerülhetetlen, jól mutatja, hogy a Mercedes-Benz bejelentette: 2025 után már kizárólag olyan új modellekkel jelennek meg, amelyeknek csak elektromos hajtású változata lesz” – részletezte Kovács Róbert.

Azt, hogy az autóipar és -kereskedelem mennyire turbulens időket él, jól mutatja, hogy például Nyugat-Európában, s így már Ausztriában is a Mercedes-Benz szintén megkezdte a járművek online értékesítését. Mindez azt jelenti, hogy a szalonok hosszú távon elveszítik a korábbi, széles körű funkciójukat, és más struktúrában üzemelnek majd.

Arról nem beszélve, hogy az e-autók kapcsán a szervizháttér is át fog alakulni, mivel e gépkocsik szervizigénye lényegesen kisebb, mint a belső égésű motorral hajtott járgányoké.

A szakember szerint ennél jóval közelebbi probléma, hogy nemcsak új autókhoz nehéz hozzájutni most, hanem még a szervizekben is gyakran hónapokat kell várni egy-egy alkatrész megérkezésére. A tendencia ráadásul rövid távon nem sok jóval kecsegtet: a forint gyengülése, a csip-hiány, az ukrajnai háború miatt elmaradó (többek között kábelköteg- és üléshuzat-) beszállítások mind az áremelkedést generálják.

Ráadásul az újabb kínai járványügyi lezárásokat és a szomszédban zajló fegyveres konfliktust tekintve nem látszik, hogy mikor jut ez az áldatlan állapot nyugvópontra. Eközben pedig az alapanyaghiány hatására az autógyárak érthető módon a drágább, nagyobb haszonkulccsal értékesíthető modellek összeszerelésére fókuszálnak, amivel párhuzamosan a keresleti oldalon a hitelkamatok folyamatos növekedése gyengíti a vásárlóerőt.

A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.