Oyun-Erdene Luvsannamsrai mongol miniszterelnök szerint Oroszország két éven belül megkezdheti a Power of Siberia 2 vezeték építését, amelynek segítségével Mongólián át Kínába szállítanák az orosz gázt. Bár az ukrajnai háború miatt fennállt a veszélye, hogy halasztani kell a beruházást, mégis folytatódhatnak az előkészületek – nyilatkozott a miniszterelnök a The Financial Times brit napilapnak. Az új vezeték összekötné Kínát azokkal a szibériai mezőkkel, amelyek eddig Európa ellátását biztosították. Az európai államok a közelmúltban úgy döntöttek, hogy a háború miatt véget vetnének az orosz gázfüggőségnek. Ugyanakkor Kínában egyre növekszik a gáz iránti kereslet, az új vezetéken keresztül pedig akár évente 50 milliárd köbméter gáz is érkezhetne az országba.

Az orosz Gazprom 30 éves szerződést írt alá a kínai China National Petroleum Corporation vállalattal a gázszállításról, a két fél egyenlő arányban rendelkezik tulajdonjoggal a legújabb projektben. A szárazföldi gázvezeték az orosz Jamali Nyenyecföld területéről indulna ki, és Belső-Mongóliában érne véget. Becslések szerint 2021 és 2025 között a projekt keretében 1 milliárd dollárnyi beruházás várható, további információkat még nem közöltek a felek.

Előrejelzések szerint a 2600 kilométer hosszú vezeték üzembeállítása 2030-ra várható, azonban az iparági szakértők szerint előbb is átadhatják, mivel Moszkvának fontos, hogy mielőbb felvevőpiacot találjon a felszabaduló gázkészleteinek.

Mongólia érdeke is, hogy minél hamarabb felépüljön a vezeték, mivel a tranzitdíjak jól jönnek majd a járvány sújtotta gazdaságának. A szomszédos Kína a legfőbb kereskedelmi partnere – a Mongol Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021 első negyedévében Mongólia teljes exportjának a 92,5, importjának pedig a 39,1 százalékát a kelet-ázsiai nagyhatalom adta –, azonban a zéró-Covid politikája miatt gyakran lezárta a mongol exportútvonalakat, miközben próbálta megfékezni a vírus terjedését.

Erősödik a mongol gazdaság, 2023-ban az Oyu Tolgoi rézbányában is megkezdhetik a felszín alatti kitermelést 

Most azonban két projekt is segíti a mongol gazdaság megerősödését a gázvezetéken kívül: felépültek az új, elsősorban réz és szén szállítására használt, Kínába tartó vasútvonalak, valamint a legújabb értesülések szerint az Oyu Tolgoi rézbányában is megkezdhetik a kitermelést a jövő év elején.

Oly-2012-Mongolia-MGL-medals-mining,FEATURE by Neil ConnorThis photo taken on June 23, 2012 shows the ore processing facility at the Rio Tinto operated Oyu Tolgoi gold and copper mine in the Gobi desert, southern Mongolia.  Metal from the Oyu Tolgoi mine in Mongolia's Gobi Desert is being used to make medals for the Olympic Games. The deal has been seen as a major coup for the country's fast emerging mining sector, a boost to its fledgling Olympic movement and a source of pride to people in Mongolia.       AFP PHOTO/Mark RALSTON (Photo by MARK RALSTON / AFP)
Fotó: Mark Ralston / AFP

A Góbi-sivatagban található Oyu Tolgoi a világ egyik legnagyobb ismert réz- és aranylelőhelye. 

A külszíni bányászat 2011-ben kezdődött, a rézkoncentrátor-üzemben pedig 2013-ban kezdték meg a bányászott érc feldolgozását. Az idén januárban az Oyu Tolgoi igazgatótanácsa jóváhagyta a föld alatti műveletek megkezdését is, amivel hozzáférhetnek a bánya legértékesebb részeihez. 

A föld alatti szakasz elkészülte után a 2019-es 125-150 ezer tonnáról 560 ezerre nőne a termelés csúcsteljesítmény mellett, ami legkorábban 2025-re várható. Ezzel az Oyu Tolgoi bekerülne a világ öt legnagyobb rézbányája közé.

A bányában 34 százalékos részesedése van a mongol kormánynak, valamint 66 százaléka a Turquoise Hill Resources ásványi kutatási és fejlesztési cégnek. A Rio Tinto angol-ausztrál bányászati vállalat pedig a kanadai Turquoise Hill Resources 50,8 százalékának tulajdonosa, és a tulajdonosok nevében irányítja az üzemeltetést. A fennmaradó részvények a kisebbségi részvényesek tulajdonában vannak.

A földalatti terjeszkedés többször is megakadt, mivel viták merültek fel a költségvetés túllépésével kapcsolatban.

Tavaly Mongólia azzal fenyegetőzött, hogy leállítja a projektet, mondván, hogy soha nem kap majd jutalékot a bányától a fejlesztéséhez felvett adósság összege miatt. A feszült helyzetet decemberben sikerült feloldani, amikor Rio beleegyezett, hogy több mint 2 milliárd dollárt leír a kormány által a fejlesztési költségek finanszírozására felhasznált hitelből és kamatból.

Pénteken a Rio Tinto közzétette legújabb költségvetési-, valamint építkezési ütemtervét, amelyek szerint további 300 millióval emelkednek a kiadások, így végül 7,06 milliárd dolláros összköltségvetéssel számolnak, ami csaknem 2 milliárd dollárral magasabb, mint az eredeti 2015-ös becslésben szerepelt.

A hírek ellenére a mongol miniszterelnök a múlt héten elmondta, hogy tárgyalt Jakob Stausholmmal, a Rio vezérigazgatójával, és minden az ütemterv szerint halad, ráadásul együttműködésük jól példázza, hogyan tud Mongólia aktívan és hatékonyan együttműködni befektetőivel.

A Mongólia külföldi adósságaira vonatkozó kérdésre Luvsannamsrai elismerte, hogy Ulánbátornak, Mongólia fővárosának van néhány megoldandó problémája, de rámutatott a közelmúltban Japánnal kötött megállapodásra egy jenben denominált kötvény korai visszafizetéséről. A szamurájkötvényt is beleértve, Mongóliának körülbelül 1,3 milliárd dollár értékben van lejáró kötvénye 2023-ban, valamint 600 millió dollár 2024-ben, de ezzel együtt is alacsony a devizatartaléka.