Éppen hogy megalakult az új magyar kormány, máris érkeznek a tavaszi hitelminősítői felülvizsgálatok
A hitelminősítők közül először a Moody’s mond ítéletet május 22-én, pénteken a magyar gazdaságról, majd május 29-én az S&P, június 5-én pedig a Fitch következik. A legnagyobb veszélyt az S&P döntése hordozza magában, hiszen náluk csak eggyel vagyunk a bóvli kategória felett, negatív kilátás mellett. Az MBH Elemzési Centrum ugyanakkor úgy látja, a jelenlegi helyzetben nem lenne indokolt Magyarországot befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolni.
Ha egy-két hónappal korábban érkeztek volna a hitelminősítői felülvizsgálatok, nehezebb lett volna azt mondani, hogy nincs mitől félni: az iráni háború kirobbanása eleinte rendkívül heves piaci reakciókat váltott ki, az olaj és a gáz ára is megugrott, attól lehetett tartani, hogy megismétlődik a 2022-ben látott energiaválság. Erre a forint is érzékenyen reagált, a 400-as szintet is megközelítette az árfolyam még március elején. Most viszont már azt látjuk, hogy habár az energiaárak magasabbak, mint a konfliktus előtt, de az árszintek alacsonyabbak, mint a 2022-es háború kirobbanásakor.
Hitelminősítői felülvizsgálatok – pozitív várakozások
A fokozódó nemzetközi helyzet mellett a hitelminősítők természetesen az ország belső helyzetét is figyelemmel kísérték. Az elmúlt hónapokban látott népszerűség-orientált fiskális lépések a költségvetési hiányt nagymértékben terhelik, ráadásul a legtöbb nem csak a 2026-os büdzsét érinti (14. havi nyugdíj bevezetése, szja-kedvezmények stb.). A parlamenti választás végeredményét ugyanakkor pozitívan fogadták a hitelminősítők. Az azóta kiadott kommentárjaikban kiemelték, hogy az új kormánynak nehéz dolga lesz a költségvetési konszolidáció terén, de alapvetően optimista hangnemet ütöttek meg, elsősorban az európai uniós források lehetséges beáramlása miatt. Mint már kiderült, a Tisza-kormány nem tervezi kivezetni az előző kormány által hozott jóléti intézkedéseket, ráadásul a tervek szerint nyugdíjemelés, áfacsökkentés és szja-csökkentések is érkezhetnek a későbbiekben. Ezen lépések ismét terhelnék majd a költségvetést, de úgy tűnik, hogy az uniós források beáramlása és az egyenlegjavító lépések – úgymint a vagyonadó és a tervezett kiadáslefaragások – segíthetnek a deficitet kordában tartani.
Korábbi előrejelzésünket felülvizsgálva megemeltük az államháztartási hiányra vonatkozó várakozásunkat, arra számítunk, hogy egy átmeneti ideig tartó megugrás után jövőre ismét csökkenhet a hiány mértéke. 2026-ban a GDP-arányos hiány 6,1 százalékos, 2027-ben 5,2 százalékos lehet, míg korábban az idei évre 5,6 százalékot, jövőre 4,8 százalékot vártunk.
A romló költségvetési pálya ellenére valószínűleg a hitelminősítők is figyelik az új kormány bejelentéseit. Ezek alapján pedig az körvonalazódik, hogy a választás előtt ígért intézkedések egy részét csak később, 2027-ben vezetik be. Kármán András pénzügyminiszter szerint például az szja-rendszerhez idén már nem nyúl hozzá a kormány. A kiszámíthatóbb fiskális politika a hitelminősítők számára is fontos tényező, és felépíthet egyfajta bizalmat a kormány iránt.
Tovább erősítheti a bizalmat, hogy a kormány folyamatosan hangsúlyozza az euró bevezetésének fontosságát, amelyhez elengedhetetlen lesz a költségvetés rendbetétele és az ország eladósodottságának mérséklése a következő években. Úgy gondoljuk, hogy jövőre már érdemben csökkenhet a költségvetési hiány. Az európai uniós források beáramlása közvetve támogathatja a költségvetést, kiadási oldalon pedig nem jelentkeznek majd olyan egyszeri tételek, mint a fegyverpénz kifizetése, ami önmagában a GDP nagyjából fél százalékával rontja idén az egyenleget. Mindemellett a kamatkiadások is a vártnál jobban csökkenhetnek, ami már jövőre 1-2 tized százalékpontot jelenthet a hiány tekintetében.
Az államháztartás helyzete mellett fontos kiemelni, hogy az elmúlt hetekben Magyarországon a vártnál kedvezőbben alakultak a gazdasági növekedéssel kapcsolatos mutatók.
A reál-DP-növekedés 2026 első negyedévében végre szemmel látható volt, a forint sokat erősödött az euróval és a dollárral szemben is. Az inflációs adatok a vártnál alacsonyabban alakultak az elmúlt hónapokban, bár itt fontos megjegyezni, hogy ez részben az érvényben lévő ár- és árréskorlátozó intézkedéseknek köszönhető. A folyamatok összességében azt eredményezik, hogy a Magyar Nemzeti Bank akár már heteken belül csökkentheti a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. A kilátások persze bizonytalanok, hiszen a közel-keleti konfliktus okozta kockázatok továbbra is fennállnak, de Magyarország egyelőre jól állja a sarat.
A következő hitelminősítői felülvizsgálat ősszel lesz majd, akkor akár az adósbesoroláshoz tartozó kilátások javulására is van esély. Ehhez viszont szerintünk az uniós források beáramlása, a gazdaság beindulása és a költségvetési konszolidációra való törekvés elengedhetetlen lesz: az új kormánynak őszre hiteles gazdaságpolitikai pályát kell felvázolnia.
