Eddig sikerrel kezelte Emmanuel Macron francia elnök az Európa-szerte megugró inflációt, azonban most cselekvőképessége határaihoz ért, miután elvesztette kormánytöbbségét a parlamentben, valamint egyre nő az adósságteher is – 2022 első negyedévében a francia államadósság már elérte a gazdasági kibocsátás 114,5 százalékát.
Ez idáig Franciaország büszkélkedhetett a legalacsonyabb inflációval az egész euróövezetben, májusban 5,2 százalékos volt az éves inflációs ráta.
A Bloomberg szerint az emelkedő árakat azonban egyre nehezebb ellensúlyozni, mivel nem csupán az energiaszektorban nagy az inflációs nyomás, hanem az kiterjed az élelmiszerekre, árukra és szolgáltatásokra is. Ráadásul a kormány fiskális mozgástere is szűkül, mivel a növekvő hitelfelvételi költségek, a megugrott és a csökkenő növekedés közepette az államháztartás elérheti azt a szintet, amelyet Bruno Le Maire pénzügyminiszter „riasztási szintnek” nevez. A pénzügyminiszter elmondta, hogy míg régebben 0 százalékon vagy negatív kamattal tudtak felvenni hitelt, ma már 2 százalék fölött van a befektetők hozamelvárása.
Az euróövezet második legnagyobb gazdaságának inflációs problémája tovább növelné az Európai Központi Bank előtt álló kihívásokat is, miközben éppen emelni kezdenék a kamatokat. Valamint társadalmi elégedetlenséget is ki váltana, ami akár újabb sárgamellény-tüntetésekbe is torkollhat. A fogyasztói bizalom már így is kilencéves mélypontra süllyedt, a háztartások pedig visszább vettek a kiadásokból. A múlt héten a kormány is 4 százalékról 2,5 százalékra csökkentette az idei növekedési előrejelzését.
Macron parlamenti törvényjavaslatokkal készül orvosolni a megugró árakat, amellyel megvédené a háztartások vásárlóerejét és átírná a 2022-es költségvetést. Azonban miután a múlt havi választásokon elveszítette parlamenti többségét, az ilyen tervek bizonytalanok, hiszen szüksége van néhány ellenzéki képviselő támogatására, és eddig egyikük sem fogadta el a koalíciós javaslatokat.
Az ING közgazdásza, Charlotte de Montpellier szerint a fő kérdés, hogy a pártok képesek lesznek-e maguk mögött hagyni a rivalizálást, és elfogadni egy olyan törvényt, amely segíthet letörni az inflációt.
Még ha Macronnak sikerül is támogatást szereznie az elkövetkező hetekben az új törvényekhez, elemzők szerint az intézkedések ezúttal nem lesznek olyan hatékonyak az infláció megfékezésére. Míg korábban az áram- és gáz ársapkával sikerült alacsonyan tartani az árakat, a tervben lévő csomag középpontjában inkább a fogyasztók pénzügyi támogatása áll, beleértve az állami nyugdíjak, az alapvető jóléti juttatások és a dolgozóinak fizetésemelését. Montpellier szerint az ilyen intézkedések inkább későbbre tolják azt az időpontot, amikor csökkenni kezd az infláció.
A kormány jelenleg átlagosan 5 százalékos inflációt vár idénre, ami azt jelenti, hogy a ráta a következő hónapokban tovább emelkedhet. Az Insee statisztikai hivatal szerint szeptembertől az év végéig 6,5 és 7 százalék között stabilizálódik majd az áremelkedés, amelynek fő hajtóerejét a szolgáltatások jelentik majd, amelyek a háztartások kiadásainak közel 50 százalékát adják.
Jesus Castillo, a Natixis közgazdásza szerint:
a vállalkozások megengedhetnék maguknak, hogy az árak emelése helyett beérjék azzal, hogy egyszerűen csökkenni fog az árrésük.
Átlagosan elmondható, hogy az érintett cégek meglehetősen stabilak és képesek elnyelni a sokkhatásokat– mondta Castillo.
Hasonlóan gondolkozik a kormány is, szerintük is meg kell osztani az infláció terhét a hatóságok és az abból hasznot húzó vállalkozások között. Már be is jelentették, hogy nyomon követik melyik vállalat tesz nagyobb erőfeszítéseket, és megvizsgálják az élelmiszer-ellátási láncokat, hogy azonosítsák a túlzott haszonkulcsokat is.
A CMA CGM francia szállítócsoport már tárgyalt is a pénzügyminisztériummal, hogy egyes francia ügyfelek konténerenkénti árait lecsökkentse 500 euróval. A TotalEnergies olaj- és gázipari vállalat pedig nyári kedvezményt kínál azoknak, akik üzemanyagot vásárolnak a franciaországi autópálya-töltőállomásain.
