Az EU tárgyalódelegációja a múlt héten terjesztett elő egy véglegesnek szánt javaslatot az iráni atomalku megmentésére, amivel lezárhatnák a másfél éve tartó tárgyalásokat – írja az Al-Dzsazíra. Az unió szerint ezt a szövege az utolsó remény a megállapodás megmentésére.
Nasszer Kanani, a perzsa állam külügyi szóvivője azt nyilatkozta, hogy jelentős előrelépés történt a megbeszéléseken, és a közeljövőben egyezségre lehet jutni.
Maradtak még vitás pontok, például Teherán biztosítékot szeretne arra az esetre, ha Washington megint kilépne a megállapodásból.
Egy másik problémás pont, hogy a júniusban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) elmarasztalta Iránt a három fő nukleáris telephelyén talált uránnyomok miatt. A perzsa állam a NAÜ indítványát átpolitizáltnak nevezte, és válaszul eltávolította a kulcsfontosságú helyszíneken elhelyezett megfigyelőkamerákat.
Teherán jelezte, hogy az indítvány visszavonása előfeltétele a megállapodás újraélesztésének.
Ezzel a lépéssel Irán megfosztotta a tárgyalófeleit az urándúsítási programjáról szóló naprakész információktól, és úgy tűnt, hogy meghiúsítja a szerződés megkötését. Így amikor a felek múlt héten visszatértek Bécsbe, a szakértők meglepődtek.
Meg nem erősített értesülések szerint az uniós szöveg olyan záradékokat tartalmaz, amelyek szerint a vizsgálatot a NAÜ kormányzótanácsán keresztül vissza lehetne vonni, ha Irán teljes mértékben együttműködik a nemzetközi szervezettel. Közben a közvetítőként fellépő Katar külügyminiszter-helyettese szombaton Teheránban járt, hogy egyebek mellett az atomalkuról tárgyaljon.
Egy nappal később a katari külügyminisztérium bejelentette, hogy telefonbeszélgetést folytattak Rafael Grossi NAÜ-főigazgatóval is.
Egy az ügyet jól ismerő és neve elhallgatását kérő uniós tisztviselő elárulta a Bloombergnek, hogy az EU konstruktívnak tartja Irán válaszát a 2015-ös nukleáris megállapodás újjáélesztésére javasolt tervezetre, és konzultál az Egyesült Államokkal az elhúzódó tárgyalások folytatásáról. Ivan Necsajev orosz diplomata szerint nincsenek megoldhatatlan kérdések az érintettek között, és lehetséges a pozitív kimenetel, ha az amerikai és az európai fél is hajlandó tenni érte.
Irán Oroszország után a világ második legnagyobb földgázkészletével rendelkezik, közel 34 ezermilliárd köbméternyi tartaléka van. Olajból Venezuela és Szaúd-Arábia után a harmadik legnagyobb készlet van a tulajdonában, bár a szankciók miatt a fekete arany kitermelésében csak a hetedik helyen áll. Várakozások szerint az atomalku megkötése után a világpiacot elárasztó perzsa olaj és gáz lenyomná az energiaárakat, és sokat segítene az energiaválságban lévő öreg kontinensen.
| A közös átfogó cselekvési tervet (JCPOA) vagy egyszerűbben iráni atomalkut 2015-ben írta alá Irán, az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Oroszország, Egyesült Királyság, Kína, Egyesült Államok és Franciaország), valamint Németország. Donald Trump amerikai elnök 2018-ban bejelentette, hogy Washington kilép az iráni atomalkuból. Ezután az Egyesült Államok még keményebb szankciókat hozott Iránnal szemben, amit Teherán azzal torolt meg, hogy urándúsítását a fegyverprogramhoz szükséges szint közelébe emelte. Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnök többször is jelezte, hogy Washingtont kész visszatérni az atomalkuhoz. A kölcsönös bizalmatlanság közepette az 5 + 1 csoport tavaly április óta tárgyal Bécsben Iránnal az atomalku helyreállításáról. |
