A német pénzügyi tárca közölte, hogy szándékai szerint emelné a jövedelemadók sávhatárait és a gyermekek után járó támogatásokat az elleni küzdelem jegyében.
A javaslat szerint az adómentes jövedelem jövőre 10 632 euróra emelkedne, majd 2024-ben még tovább, egészen 10 932 euróig a jelenlegi 10 347 euróról. A legmagasabb adókulcs jövőre 61 972 eurónál, 2023-ban 63 515 eurónál lépne be, jelenleg 58 597 euró. A két gyermek után járó állami támogatás 8 euróval, havi 227 euróra növekedne. A tárca számításai szerint így az adóbevételekből jövőre 10,12 milliárd, egy évvel később pedig 17,5 milliárd euró esne ki.
A javaslatcsomagot a szabaddemokraták által jelölt pénzügyminiszter, Christian Lindner jegyezi. A német infláció 7,5 százalékra szaladt fel (nem EU-kompatibilis adatok alapján számolva) júliusban, főleg az élelmiszer és az energiaárak emelkedése következtében. A politikai paletta másik széle – köztük a koalíciós partner Zöldek és a baloldali Linke – persze egyből rákattantak a témára.
Az adózási sávhatárok kiszélesítésével a legtöbbet keresők háromszor olyan jól járnak, mint az alacsonyabb jövedelműek
– mondta Katharina Beck, a Zöldek pénzügyi kérdésekben illetékes szóvivője. Beszálltak a kórusba a gyermekjóléti szervezetek is, szerintük minimum 10 százalékos, 22 eurós emelésre lenne szükség.
Az infláció nyilván növeli a költségvetési bevételeket, viszont a német gazdaság nincs olyan helyzetben, hogy az államkassza szórja a pénzt. (Ez egyébként békeidőben sem jellemző rá.) Egy német kutatóintézet, az Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung (IAB) elemzése szerint összesen 260 milliárd euró hozzáadott érték esik ki a gazdaságból 2030-ig az ukrán háború és a magas energiaárak miatt, s ennek nyilvánvaló következményei lesznek a munkaerőpiacra nézve is.
A német energiaárak átlagosan 160 százalékkal emelkedtek a háború óta, ha a jelenlegi szint megduplázódik, akkor a német GDP csaknem 4 százalékkal lesz alacsonyabb. Ha ez bekövetkezik, az 660 ezer ember álláshelyébe kerül hároméves időtávon.
