Románia bejelentette: korszakos autópálya-építésekbe kezd, kap rá tengernyi uniós pénzt – de nem Magyarország, hanem Ukrajnával köti össze magát
A bukaresti kormány infrastrukturális beruházásokra akarja fordítani az Európai Biztonsági Akcióprogram (SAFE) keretében lehívható 16,6 milliárd eurós hitelkeret negyedét – jelentette be pénteken Románia miniszterelnöke, Ilie Bolojan.
A kormányfő elmondta: a 4,2 milliárd eurós infrastrukturális fejlesztés 90 százalékát arra akarják fordítani, hogy az ukrán, illetve a moldovai határig tovább építsék a keleti országrészben épülő autópályát.
A kabinet pénteken véglegesítette az európai védelmi képességek erősítését célzó uniós pénzügyi keret felhasználási módját részletező pályázatát, amelyet – a legfelsőbb védelmi tanács jóváhagyását követően – jövő héten terjeszt be az Európai Bizottsághoz.
A pénzalap három negyedét – több mint 12 milliárd eurót – Bukarest haderőfejlesztésre költi. Bolojan elmondta, hogy Románia több uniós tagállammal folytat tárgyalásokat közös védelmi beszerzésekről, ugyanakkor önálló beszerzésekre is készül. Hozzátette, hogy a SAFE pénzalapok megpályázása lehetővé teszi Románia számára, hogy a számára egyébként elérhető piaci feltételeknél jóval előnyösebb kamattal vegyen fel hosszú távú – 10 év türelmi idő után 40 év alatt megtérítendő – hiteleket, védelmi képességei korszerűsítése érdekében, és így teljesítse a NATO-ban vállalt nemzetközi kötelezettségeit.
A haderőfejlesztés terén Románia kikötötte, hogy legalább 50 százalékban hazai gyártmányú fegyvereket akar vásárolni, ami megerősítheti a hazai vállalatok kapcsolatrendszerét a nemzetközi partnerekkel, bizonyos hadi felszerelések romániai gyártása vagy összeszerelése érdekében, és így a román védelmi ipari állami és magántulajdonban lévő vállalatai regionális jelentőségű piaci szereplőkké válhatnak – zárta gondolatait Ilie Bolojan.
Kitört a botrány: Románia Magyarországtól vásárolhat uniós pénzen német szuperfegyvereket – a magyaroktól függeni kérdéseket vet fel
Románia hamarosan dönthet az új páncélozott harcjárművek beszerzéséről, de a kérdések még nyitottak: az IFV-program ugyanis nem csupán fegyvervásárlás, hanem stratégiai döntés az ország ipari jövőjéről és technológiai önállóságáról, arról nem is beszélve, hogy Magyarországra támaszkodnának a legmodernebb eszközeik fenntartásához.
Keleti szomszédunk páncélozott harcjárműprogramja, az IFV (Infantry Fighting Vehicle) vitája több szempontból is kritikus. Bár a Rheinmetall Lynx járműveinek beszerzéséről szólnak a pletykák, hivatalos döntés még nem született. Az ország az SAFE (European Strategic Armaments Fund) eszközével vásárolna, amely azonban nem támogatás, hanem hitel, amit Románia és a jövő generációi fognak visszafizetni.
Ez hosszú távú stratégiai kötelezettséget jelent: a milliárdos beruházásoknak valódi, hosszú távú ipari és gazdasági előnyöket kell hozniuk, nem csupán politikai látványosságként szolgálniuk.
