Szerbia az energiaigényeit nélkül nem tudná kielégíteni. Áramból korábban önellátónak számított, de most abból is behozatalra szorul. A szénnel fűtött hőerőművek ugyanis elavultak, a jó minőségű szén készletei kimerülőben vannak.
A vízerőművek pedig minimális mennyiségű villanyáramot termelnek, mivel száz éve nem volt ilyen rossz a vízügyi helyzet.
A Dunán, a Drinán és a Lim folyón épültek erőművek. A Dunán, a Vaskapu erőműhöz érkező vízmennyiség az augusztusi sokéves átlagnak csak a fele. A villanygazdaság 16 nagy és a 16 kis vízerőműben saját áramtermelésének a 30 százalékát produkálja átlagos években. Ez évi 10,5 milliárd kilowattóra áramot jelent. Az aszály miatti hiány azonban most naponta 9-10 millió kilowattóra. A hiányzó villanyáramot behozatalból biztosítják.
A gázellátás teljes egészében orosz forrásra épül, és a bejelentések szerint biztosított. Szerbiába a vezetékes gáz Magyarország és Bulgária felől is érkezhet.
Magyarországon is 500 millió köbméternyi gázt raktároz Szerbia, a mennyiségek betöltése, és az egyetlen hazai, az udvarnoki tároló feltöltése a hivatalos bejelentések szerint folyamatos.
A gázellátással nem lesz gond a jövőben, ezt többször is hangsúlyozták a napokban az illetékesek. Azt is a napokban jelentették be azonban, hogy az állami szinten a gázellátással megbízott Srbijagas közvállalat október 1-jétől a földgázt az eddigi köbméter helyett kilowattórákban fogja elszámolni. A cég hivatalos internetes honlapján is megjelent az információ, de pontos részletek erről egyelőre nem derültek ki. A Srbijagas szűkszavú közleménye szerint a változtatás nem lesz kihatással az átlagos gázárra.
Egyelőre azzal kapcsolatban sem jelentek meg részletek, hogy mi lesz majd a kőolajellátással. Az államfő azonban vasárnap, amikor a koszovói helyzettel kapcsolatban beszédet mondott a köztelevízióban, emlékeztetett rá, hogy Szerbia november 1-jétől nem juthat hozzá az olcsó orosz kőolajhoz. Pontos információk erről sem jelentek meg sehol, csak találgatások olvashatók a szerb médiában, hogy mi fog történni. Korábban arról cikkeztek, hogy a hatodik uniós szankciócsomag, amely az orosz olaj importjára vonatkozik, Szerbia szempontjából nem jelent semmit. Most viszont
olyan információk jelentek meg, hogy mégsem tud majd Szerbia orosz kőolajat vásárolni.
Eddig a Szerbia által importált összes kőolaj tankerrel érkezett a horvátországi Omisaljba, és onnan az adriai vezetéken keresztül jutott el a Belgrád közelében található pancsovai finomítóba. Korábban az import 45 százaléka Irakból érkezett, kisebb része Kazahsztánból és Oroszországból, illetve más helyekről. Mivel azonban az orosz olaj az utóbbi időben olcsóbb volt, a tavalyi 15-17 százalékról az arány 60 százalékig emelkedett. Az uniós szankciók következtében azonban a jelek szerint Szerbia mégis kénytelen lesz az orosz importról lemondani.
A töltőállomásokon államilag megszabott áron lehet tankolni. Az ársapkát minden pénteken határozzák meg egy hétre vonatkozóan. Jelenleg a 95-ös oktánszámú benzin 180, a gázolaj 210,50 dinárba kerül literenként.
