Nagy a keveredés az európai fejekben annak kapcsán, mit tennének, ha Vlagyimir Putyin utasítására az Oroszország nukleáris fegyverekkel csapást mérne Ukrajnára. A Moszkvából elhangzó atomháborús fenyegetés komolyságáról nagy viták folynak. Az Egyesült Államok mint a meghatározó ereje mérsékletre int, mértékadó amerikai vezetők szerint nem valószínű, hogy az orosz elnök a nukleáris opcióhoz nyúlna. De Joe Biden elnök is tartja magát a Kínával a tajvani válság kapcsán többször elmondott stratégiai bizonytalanság elvéhez, azaz homályban hagyja a kérdést, hogy miként válaszolnának egy Ukrajnát ért orosz atomtámadás esetén.
A NATO-ban sem alakult ki egyértelmű kép arról, mi lenne, ha Moszkva néhány kisebb erősségű, a hirosimai bomba tizedével felérő nukleáris eszközzel ukrajnai vízerőműveket rombolna le. Amiről nem beszélnek:
a NATO-tagoknak Európában nincs számottevő mennyiségű taktikai atomfegyverük,
szemben Oroszországgal, amelynek mintegy kétezer nem telepített – bizonytalan státusú – taktikai nukleáris robbanófeje van. Az önálló francia atomütőerőn – 280 telepített robbanófej, ezek egy része taktikai és stratégiai, azaz változtatható robbanóerejű – kívül néhány tucatnyi amerikai B61-es termonukleáris bombáról tudni nyílt forrásokból, ezeket Németországban, esetleg Belgiumban és/vagy Hollandiában tárolják. Ezek a B61-es bombák új változatai már taktikai (kisebb hatóerejű) vagy stratégiai (nagy, a hirosimai bombához képest hússzoros, ötvenszeres erősségű) nukleáris fegyverek.
A Politico európai kiadásának főcíme tükrözi a zavart: „Támadják Macront, mert azt mondta, hogy Franciaország nem adna tükörválaszt, ha Oroszország atomfegyver-támadást intézne Ukrajna ellen”. Az elnök elleni támadás elsősorban belülről, az Emmanuel Macronnal szemben álló erőktől, leginkább a baloldalról jön.
Fotó: Sean Gallup / Getty Images
Francois Hollande, Macron elődje korábban a Franceinfo rádióban nem elsősorban a tükörválasz elutasításáért ment neki Macronnak, ehelyett az említett amerikai álláspontot, a stratégiai bizonytalanság elvét visszhangozta, ezt kérte számon a hivatalban lévő elnökön. Magyarán: bizonytalanságban tartani az ellenfelet, jelen esetben Moszkvát.
A lehető legkevesebbet mondani és a lehető legtöbbet tenni
– mondta sokat sejtetően az exelnök, akinek a politika élvonalába való visszatérési kísérletei rendszeresen felbukkannak a francia sajtóban.
Macron jól ismeri a felelősséget, amely rá mint az EU egyetlen atomhatalmának katonai főparancsnokára, az atomfegyver bevetéséről határozó vezetőjére hárul. Egyértelművé tette, hogy Ukrajna miatt nem vetné be a francia atomütőerőt, amivel a politico.eu szerint elbizonytalaníthatott jó néhány kelet- és kelet-közép-európai vezetőt, románokat, szlovákokat, lengyeleket, baltiakat.
Az Élysée palota ura tisztában van a NATO-szabályokkal, a sokat idézett ötödik cikkellyel, amely nem intézkedik a nukleáris csapásról. A hangoskodás ellenére
a szakemberek jelentős része nem lát komoly esélyt arra, hogy Putyin atomfegyvert vetne be Ukrajnában.
A brit elektronikai hírszerzés (GCHQ) feje, Jeremy Fleming szerint nincsenek jelei annak, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket készülne bevetni Ukrajnában.
Pavel Podvig, egykoron Moszkvában tanult nukleáris fegyver szakértő kiemeli, hogy az atomfegyverek bevetésének a másik fél rendszerei által észlelhető jelei vannak. Ez egy látható folyamat, idézi az oroszországi tudóst a Guardian. Podvig utalt arra, hogy a taktikai atomfegyverek esetleges frontbevetése messze nem érné meg a velük járó kockázatot.
Katonailag nem sok értelme lenne taktikai atomfegyvereket bevetni az ukrán fronton, hiszen egy ilyen fegyverrel legfeljebb egytucatnyi tankot lehet megsemmisíteni – tette hozzá.
