Rekordra nőtt Kína orosz cseppfolyósítottföldgáz-vásárlása (LNG) és szénimportja szeptemberben, miután az ukrajnai invázió és a szankciók következtében Moszkva Peking felé fordult.
A kínai vámhatóság adatai szerint az Oroszországból érkező koksz mennyisége 2,5 millió tonnára ugrott a tavalyi év azonos hónapjában elért mintegy 900 ezer tonnáról és az augusztusi 1,9 millió tonnáról.
Az LNG-eladások harmadával nőttek az egy évvel ezelőttihez képest, 819 ezer tonnára. Kína az év eleje óta nem vesz orosz földgázt vezetékein, annak ellenére, hogy korábban a kiépített csőrendszer volt a nyersanyag fő szállítási útvonala.
Az Oroszországból érkező kőolajimport a múlt hónapban 7,5 millió tonna volt, szemben az augusztusi 8,3 millió tonnával és az egy évvel ezelőtti 6,1 millió tonnával.
Megtelt a tenger LNG-tartályhajókkal, fuldoklik a gázban EurópaA vártnál sikeresebbnek bizonyul Európa cseppfolyósított földgázért (LNG) folytatott versenyfutása, ugyanis mára a MarineTraffic adatai szerint 60 szállítóhajó vesztegel Északnyugat-Európa partjainál, a Földközi-tengeren és az Ibériai-félszigeten. |
Minden növekedés viszonylagos, ugyanis Kína összes oroszországi energiahordozó-importja a múlt hónapban 7,5 milliárd dollárra csökkent az augusztusi 8,4 milliárd dolláros rekordról, ugyanakkor ez a szám jóval meghaladja a tavaly nyár végi 4,7 milliárd dollárt. Az ukrajnai háború kezdete óta eltelt hét hónap alatt a teljes összeg több mint 51 milliárd dollárra rúg, ami jóval több a tavaly ugyanebben az időszakban mért 30 milliárd dollárnál.
A háború miatti energiaár-robbanás ugyan árnyalja a valós importmennyiségeket, és a helyzetet tovább bonyolítja az is, hogy Kína sokszor árkedvezményeket kap, ugyanis Moszkvának érdeke, hogy ténylegesen el is adja a már felszínre hozott mennyiséget, és exportpiacainak száma a szankciók következtében jelentősen csökkent.
Tény azonban, hogy az összes szénimport 20 százalékkal, csaknem 7 millió tonnára nőtt. A finomított réz importja megduplázódott, és eléri a 39 500 tonnát, az alumínium importált mennyisége négyszeresére nőtt, ugyanakkor a búzaimport gyakorlatilag lefeleződött.
Ahogyan megírtuk, a harmadik negyedévben a kínai gazdaság a vártnál jobban pörgött, a növekedés 3,9 százalékot ért el éves szinten, a kilátások azonban kedvezőtlenek. Ha pedig a veszít lendületéből, akkor az akár az importált alapanyagok mennyiségét is visszavághatja.
Tovább drágítja a behozatalt a jüan gyengülése is.
A kínai fizetőeszköz 14 éves mélypontra zuhant a dollárral szemben, az árfolyam átlépte a 7,3-es szintet, míg korábbi elemzések a kereken 7-es szintet is csak az év végére valószínűsítették.
A részvénypiac sem dob mentőövet
Szabadesés indult a sanghaji tőzsdén a hét elején, ugyanis a külföldi befektetők abban reménykedtek, hogy a pártkongresszuson harmadszorra is újraválasztott Hszi Csin-ping elnök enyhít szigorú Covid-politikáján. Ez azonban elmaradt, a vezető kevés konkrétumot jelentett be, viszont annál nagyobb ívű középtávú terveiről beszélt.
Eladási hullámot generált, hogy maradnak a gazdaságot akár mélybe rántani képes lezárások és karanténintézkedések.
Csak hétfőn a külföldi befektetők rekord összegben, 17,9 milliárd jüan (2,5 milliár dollár) értékben adtak el kínai részvényeket a Bloomberg adatai szerint, ami azt jelenti, hogy a pénzáram iránya megfordult,
idén eddig több pénzt vettek ki a kínai részvényekből a befektetők, mint amennyit betettek.
A Hang Seng index a 2008-as válság óta mért legalacsonyabb szintjére, 15 180 pontra esett esett ezzel egy időben.
Marvin Chen, a Bloomberg Intelligence elemzője szerint a befektetők csalódottak, hogy az új vezetés nem nyúl a zéró-Covid-politikához, és most kivárják, hogy milyen ösztönzőkkel kívánja Hszi ismét felpörgetni a gazdaságot.
