A helyzetet jól lefesti, hogy egy orosz nő örömében azonnal közzé is tette a közösségi oldalán, hogy sikerült Belgrádban havi 950 euróért olyan lakást bérelnie, amely nincs is annyira távol a központtól. Ilyen és ehhez hasonló események sokkolják mostanában a szerb közvéleményt. Sok esetben a helyi bérlőknek felmondanak a lakástulajdonosok, mert azok nem tudják fizetni az egekbe szálló bérleti díjakat. A tulajdonosok viszont inkább külföldieknek adják ki a lakásokat a nagyobb haszon reményében.
A helyzet már-már tarthatatlan, mind hangosabbak azok a hangok, amelyek valamiféle állami beavatkozást vagy szigorúbb szabályozást sürgetnek. Közben a bérbe adható lakások tulajdonosainak egyre nő az „étvágyuk” vagy inkább nyereségvágyuk.
Az oroszok és ukránok továbbra is nagy számban érkeznek, nem csak Belgrádba, de Újvidék és újabban már Szabadka is célponttá vált. Ők azok, akik egy lakás bérletéért a szerbiai átlagbérnél – ami mintegy 600 eurót tesz ki – nagyobb összeget is hajlandók fizetni.
Az ingatlanárak és a lakbérek az ukrán–orosz konfliktus előtt is enyhén emelkedtek, de a helyzet mostanára odáig fajult, hogy sokak szerint valóban állami szabályozásra, beavatkozásra van szükség.
A lehetőségek közül gyakran emlegetik, hogy a bérlőknek minden esetben közjegyző által hitelesített szerződést kellene kötniük, a külföldi állampolgárok esetében pedig egyéb feltételeket is megszabnának. De olyanok is vannak, akik szerint a kínálat és kereslet hatását hagyni kell kibontakozni, az árakat nem lenne szabad korlátozni, akárcsak a lakástulajdonosok tevékenységét.
Sok orosz és ukrán költözött Szerbiába az utóbbi hónapokban, sokan nem is jelentkeznek be az általuk bérelt lakások címére, sok esetben a bérbe adóval sem kötnek hivatalosan szerződést, így az ingatlan tulajdonosa elkerüli az adózást is.
A jelenség először Belgrádban vált szembetűnővé még a tavaszon, de később az oroszok és az ukránok más városokat, Újvidéket és Szabadkát is felfedezték. Nem csak bérlik, de vásárolják is a lakásokat. Ez utóbbi jobban látható a statisztikákban.
A B92 hírportál értesülései szerint ez utóbbi, határ melletti és magyarok által szép számban lakott városban több mint 10 százalékkal emelkedtek a lakásárak az elmúlt egy évben. A hivatalos statisztikák szerint az ingatlanok közel 5 százalékát orosz állampolgárok vásárolták meg. Négyzetméterenként átlag 900-1000 eurót fizettek egy-egy 50-60 négyzetméteres lakásért.
Az ingatlanok eladási árának növekedése korrelációt mutat a bérleti díjak növekedésével. Az új építésű lakások ára 1300 eurótól indul Szabadkán. Ezek iránt azonban kevésbé érdeklődnek a statisztikák szerint az oroszok. Szabadkán egyébként a vasútépítésen és más nagyberuházásokon dolgozó külföldiek is – akik sok esetben ázsiaiak – lakásokat, szobákat bérelnek. A keresleti oldalról ők is felfelé hajtják a bérletek árát.
Szabadkát is felfedezik tehát lassan az oroszok és az ukránok, de még korántsem olyan a helyzet, mint például a fővárosban, ahol az utóbbi időben tíz gazdát cserélő ingatlan közül hetet oroszok vásárolnak meg, akik készpénzzel és, azonnal fizetnek. Májustól tapasztalható Belgrádban az oroszok és ukránok által gerjesztett kereslet gyors növekedése, de sokak szerint most elérte a csúcsot.
A fővárosban általában 3000 euróba vagy annál is többe kerül az ingatlanok négyzetmétere.
A lakások bérleti díja pedig meghaladja az 1000 eurós havi szintet. Az elemzők véleménye megoszlik, mert míg egyesek szerint az árak elérték a csúcsot, a bérleti díjak nem fognak tovább nőni, az oroszok és ukránok „inváziója” is alábbhagy, mert aki akart, már ide költözött. Mások szerint ez még csak a kezdet, annak ellenére, hogy az érkezők anyagi lehetőségei is végesek. Arra is figyelmeztetnek, hogy éves szinten több mint egymilliárd eurós bevételt jelent, ha 100 ezer orosz havi 1000 eurót lakbér fejében itt hagy, ha azonban néhány hónap múlva megváltozik a helyzet, és kifizetetlen rezsiszámlákkal együtt itt hagyja rossz állapotban a lakást, akkor kérdéses, hogy a tulajdonosok mennyire lesznek elégedettek velük.
