Szokatlan lépés háborús időkben nagyszabású infrastruktúra-fejlesztési projektbe kezdeni, márpedig Moszkva pont egy ilyen programot indított el – adta hírül az Izvesztyija című lap.
Ha Moszkva nem állna háborúban Kijevvel, még azt is lehetne mondani, hogy az oroszországiak lemásolják a kínai mintát. De így?
Rejtély, Moszkva honnan veszi majd a következő öt évre tervezett hatalmas és igen költséges beruházások (a hírek szerint 13 ezer milliárd rubeles, mintegy 84 ezer milliárd forintos) fedezetét.
A Nyugat már nem ad kölcsönt. Kína jöhet számításba, de a pekingiek sem adják babszemekért a hiteleket. Igaz, az oroszoknak a Nyugat szankciós politikája ellenére, a magas energiaárak miatt gyarapodtak tartalékai, de a hírek szerint a gazdasági vezetés óvakodik nagyobb mértékben ebbe a kasszába belemarkolni. Továbbá Kína saját infrastruktúra-fejlesztését – a nyilvánvaló közvetlen gazdasági-stratégiai érdekek mellett – a túlfejlesztett ipari-gyártási kapacitások lekötésére is felhasználta. Erről Oroszország esetében aligha lehet beszélni.
Alig van autópálya
Szó se róla, ráfér az orosz infrastruktúrára a fejlesztés. A Moszkva-központú föderáció a világ legnagyobb országa. Területe csaknem kétszerese a második-harmadik helyezettjének, Kanadáénak és az Egyesült Államokénak. Ugyanakkor infrastruktúrája (közúthálózata, annak minősége) több nagyságrenddel elmarad a két fő stratégiai versenytárs, Amerika és Kína mögött. Megjegyzendő, hogy
alig van összefüggő, több ezer kilométeres, a Nyugatéval, vagy Kínáéval összehasonlítható autópályája.
Pedig, ha valahol, ebben az országban a közlekedési-szállítási infrastruktúra létkérdés. A meglévő autópályák adatai nagy részben a fontosabb utak néhányszor tíz, vagy száz kilométeres egyes szakaszaira vonatkoznak. Idén rekordhosszúságú, összesen 106 kilométeres autópálya-szakaszokat adnak át a forgalomnak, jelezte Marat Husznullin, miniszterelnök-helyettes. Hozzátette,
a négy Oroszországhoz csatolt területen (Luganszk, Donyeck, Zaporozsje és Herszon) összesen 500 kilométeres útszakasz-felújítást is a programba vettek.
Husznullin szerint a Krím-hídon az október 8-án történt robbantás miatt cserére tervezett két leomlott, további két sérült hídelem csereelemei már a helyszínen vannak, a négyből kettőt a helyükre illesztettek. A híd forgalomnak való átadására a határidő: 2023. december 1.
Az Izvesztyija által említett infrastruktúra program a többi között ezen autópálya-szakaszok kiegészítésére, az utak teljes mértékben való „autópályásítására” vonatkozik. Oroszország európai részét a hatalmas ország távol-keleti részével az információk szerint egyetlen, döntően egy-egy sávos autóút köti össze – mit ahogy az egyetlen, az autóúttal nagyjából párhuzamosan futó, több mint százéves vasútvonal sem nevezhető fejlett infrastruktúrának.
Ha a térképet nézzük, az orosz autópályahálózatnak mintegy 97 százaléka az ország Urálon inneni, európai részében van.
Feltételezhető, hogy a nemzetközi helyzet a második világháború óta való példátlan kiéleződésével Moszkva ismét a múlt század kora negyvenes éveinek stratégiai elemeit tanulmányozza, a többi között a fontos gazdasági és ipari fejlesztési-gyártási központok keleten, Szibériában való fejlesztését. A Távol-Kelet felfuttatása, párhuzamosan a Moszkva–Peking viszony javulásával, a katonai együttműködés erősítésével, lemérhető Vlagyimir Putyin az utóbbi időszakban megszaporodott távol-keleti utazásain is.
Hadiipari fejlesztések
Ezzel összefüggésben a novoszibirszki-krasznojarszki (Altáj), az irkutszki és a távol-keleti (habarovszki) régió emelkedik ki az útépítések szempontjából. Mindhárom régióban kulcsfontosságú ipari és hadiipari objektumok működnek. Az útépítési program felgyorsítása vélhetően ezek fejlesztésével, az oroszországi hadiipari kapacitásokat óriási mértékben leterhelő ukrajnai katonai eseményekkel is összefügg. Moszkvában az ukrajnai háborút egyre inkább a Nyugat és Oroszország hadiipari potenciálja egymásnak feszüléseként tekintik, amelyben, mint elemzők írják, az euroatlanti központú szervezetek célja az oroszországi katonai-polgári erőforrások kimerítése, felőrlése, Oroszország második hidegháborús „visszaszorítása”.
