Egyes források arról számoltak be, hogy ezeken a megbeszéléseken az ukrán jegybankelnök nem igazán értékelte a „külföldiek” tervezett stratégiáját, miszerint hitel formájában támogatnák a gazdaságot. Ehelyett az ukrán államkötvények megvásárlására buzdított. A bankárok ellenérvei, miszerint ez a lépés nagy kockázatot jelentene az európai anyavállalatok számára, nem találtak meghallgatásra. 

NBU issues commemorative medal in honor of Kharkiv "City of Heroes"
Fotó: NurPhoto via AFP

Az ukrán tőkével rendelkező bankok képviselőivel zajló találkozók sem voltak zökkenőmentesek. Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) a négy állami tulajdonban lévő pénzintézet közül háromban már indított ellenőrzéseket. Csak a PrivatBank „menekült meg” a vizsgálódó tekintetektől. Az Ukrekszimbank és az Ukrhazbank háza táján tartott ellenőrzések az Ukrajna déli részén fekvő Herszon felszabadítása után kezdődtek, mivelhogy a pénzintézetek nem tudták elég gyorsan helyreállítani fiókjaik működését. Érdekesség, hogy az Oscsadbankban még az Andrij Pisnij vezetése alatt felmerülő kérdések miatt vizsgálódnak.
A Sztrana forrásai hozzájutottak az ukrán jegybankelnök bankrendszert érintő terveihez. Ezek alapján 2023. február elejétől megkezdődik a bankok stressztesztje. Ennek során ellenőrzik a pénzintézetek hitelportfóliójának minőségét, emellett megvizsgálják a tartalékképzés módszereit, valamint a tőkfedezet meglétét. Az elképzelés szerint, ha a bankok kifogynak a tőkéjükből, részvényeseik legfeljebb egy évet kapnak a feltöltésére. Az összeget 2024-ig helyezhetik letétbe, ellenkező esetben megvonják az engedélyüket. 

Korábban maga Pisnij is kijelentette, hogy az Ukrán Nemzeti Bank elnökeként a bankszektort a túlélési stratégia helyett az erősödés útjára terelné.

Prioritásként kezeljük, hogy mihamarabb elkezdjük a munkát, annak érdekében, hogy 2023-ban megerősödjünk. Dolgozunk azon a koncepción, amelynek alapján meghatározhatjuk a pénzügyi szektor stabilitását, eszközei minőségét. Terveink között szerepel a jövőben stressztesztek bevezetése, ennek végső célja a pénzintézetek feltőkésítése 

– fejtette ki november elején a jegybankelnök. 

Andrij Pisnij tehát nem tervez állami támogatási programokat kezdeményezni, és esze ágában sincs az összes csőd szélén álló bankot megmenteni. Talán csak a 14, rendszerszinten fontosnak számító bank esetében tesz kivételt. Ha a kisebb pénzintézetek részvényesei nem hajlandók további befektetésekre, az a már így is viharvert bankok automatikus megszűnéséhez vezethet.