Huszonöt százalékkal nagyobb nyereségre tettek szert a bankok tavaly Romániában, mint egy évvel korábban. A Profit.ro bukaresti pénzügyi-gazdasági portál a Román Nemzeti Bank (BNR) által közzétett előzetes adatok alapján kiszámolta, hogy a pénzintézetek 2022-ben nettó 10,2 milliárd lej (1 lej 77 forint) profitot termeltek. Ebbe belefért az is, hogy az utolsó évharmadban „csak” 2,58 milliárd lejes nyereséget jegyeztek, ami enyhe csökkenés az év előző trimeszterében regisztrált 2,89 milliárdos nyereséghez képest. A bankok tavalyi rekordprofitja jócskán meghaladja az egy évvel korábban, 2021-ben jegyzett 8,17 milliárdot.
Fotó: Shutterstock
Ezzel egy időben a romániai bankszektor profitabilitása is közelít a gazdasági válság előtti rekordszinthez. A Profit.ro szerint
az országban működő 32 pénzintézet jövedelmezősége tavaly elérte a 16,6 százalékot, ami 3,2 százalékos emelkedés 2021-hez képest,
és nem sokban marad le a 2008-as 17 százaléktól. A hitelezés ugyanakkor jelentős visszaesést szenvedett tavaly ősszel, ami azzal magyarázható, hogy a kamatok emelkedése elvette a lakosság és a cégek kedvét a bankkölcsöntől. A tavaly júniusban jegyzett 17,5 százalékról decemberre 12,1-re csökkent a hitelezés üteme, sőt az idén januárban folytatódott ez a tendencia, és 11,5 százalékra apadt.
A hitelezési kedv iránti visszafogottság nem véletlen, hiszen
a lejalapú bankkölcsönök kamatai tavaly átlagosan 9,65 százalékra emelkedtek az év elején jegyzett 5,25-ról.
A lejalapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) az elmúlt hetekben mérséklődött valamelyest, legutóbb 7,03 százalékra. A ráta az elmúlt év elején még 3,02 százalékos volt, augusztusra azonban már 8 fölé hágott, 2023 januárjában pedig 7,56 százalékon állt.
Ugyanakkor a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) tavaly decemberre 5,71 százalékra nőtt, a negyedévente közölt referenciamutató (a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa) előző negyedévi értéke még évi 4,06, míg tavaly májusban 2,36 százalék volt. Szakértők szerint a kamatok valószínűleg elérték a maximális értéküket, az alábbhagyásával párhuzamosan pedig csökkenésnek indulnak. Miközben a ROBOR-os hitelesek már megtapasztalták a törlesztőrészletek jelentős növekedését, azok, akiknek az utóbbi években alkalmazott IRCC szerint számolják a kamatot, további tehernövekedésre számíthatnak.
Kölcsönt a rokonoktól kérnek
Nem véletlen, hogy a romániai lakosság közel fele (47 százaléka) inkább a rokonaitól vagy a barátaitól kérne kölcsön, ha pénzre lenne szüksége, és csak a 29 százaléka folyamodna banki hitelhez. A Reveal Marketing Research nemrég közzétett felmérése szerint
a bankkölcsöntől ódzkodók aránya nagyobb a 18 és 24 közötti Z generáció (64 százalék) és a vidéki lakosság (53) körében.
A megkérdezettek 11 százaléka a hitelkártyát használná, ha pénzszűkében lenne, mindössze 3 százalékuk fordulna nem banki hitelintézetekhez (például zálogházhoz).
Ami a megtakarításokat illeti: a romániaiak közel negyede (21 százaléka) állítja, hogy nem tud pénzt félretenni, szemben a tavaly áprilisban mért 29 százalékkal. Ugyanakkor a válaszadók 58 százaléka bankban tartaná a megtakarított pénzét. A lakosság 60 százaléka bízik az okostelefonos banki alkalmazásokban és 59 százalékuk az online banki ügyintézésben. Ugyanakkor 56 százalékuk bízik abban, hogy a bankok biztonságban tartják a pénzüket; a pénzintézetekben ebből a szempontból megbízók aránya a Z generáció és az 55 év felettiek körében magasabb, 65, illetve 63 százalék.
