Csak ne olyan hevesen – hűtik le Brüsszelben az ukrán kormányfőt, aki két éven belül EU-tagságot akar országának a héten összeülő EU–Ukrajna-csúcson. Noha Kijev nyugati politikai támogatása egységesnek látszik, a gazdasági oldalt már kikezdték az egyes államok igen komoly érdekellentétei.
Fotó: Vyacheslav Madiyevskyy
Három ország agrárszférája szenved leginkább a szervezetlennek tűnő ukrán termény- (gabona) exporttól, Lengyelországé, Romániáé és Magyarországé. Az alacsony ukrán terményárak ezekben az országokban leverik a belső árszintet, veszteségekbe kergetik a gazdákat. Emellett az ukrán gabona minősége is erősen kifogásolható. Az EU – politikai indíttatásból – gyakorlatilag mindenfajta vám- és egyéb korlátozást megszüntetett az Ukrajnából való terménybehozatal előtt. Brüsszel 2022 májusában nullára csökkentette az ukrán agráripari termékek behozatali vámját.
Nőtt az agrárexport aránya
Az „ukrán probléma” miatt is elsősorban Románia és Lengyelország szorgalmazza az EU mintegy félmilliárd eurós agrárkrízis-tartalékának a mozgósítását. Emellett a Mind című ukrán honlap hangot ad Kijev félelmeinek: attól tartanak, hogy a szomszéd államok nyomására megszigorítják az EU-ba irányuló ukrán gabonaexport feltételeit.
Most fordulhat a kocka az EU-tagok követelései kapcsán, amelyek alááshatják a Nyugat általános, Ukrajnát támogató politikáját. Norbert Lins, az Európai Parlament mezőgazdasági és agrárfejlesztési bizottságának elnöke kijelentette, hogy az EP tagjainak abszolút többsége támogatja az ukrán termékek előtt az EU-piacok liberalizálását. Ez Ukrajna létérdeke, mert a katonai szükségállapot bevezetése felértékelte az ország agráripari komplexuma (Agro Promiszlovij Kompleksz – APK) fontosságát. Tavaly az ország kivitelének 53 százalékát (értékben több mint 23 milliárd dollárt) az APK mezőgazdasági termékei-terményei adták. Ez az arány 2021-ben csak 46 százalék volt.
Ki fizesse a révészt?
A közelmúltban viszont Berlinben a Zöld Hét nevű nemzetközi agrárfórumon a cseh, bolgár, magyar, lengyel és román agrárminiszterek közös felhívástervezetről tárgyaltak, amelyben kérik az EU-t, hogy védje meg piacaikat az ukrán gabonadömpingtől – írta a Mind ukrán gazdasági szakportál. Az ötök panaszai nyomán
Brüsszel legkorábban tavasszal hozhat konkrét intézkedést – vélik az ukrán fővárosban Janusz Wojczechowskira, az EU agrárbiztosára hivatkozva.
Wojczechowski szerint a probléma nem terjed ki az EU egészére, regionális marad. Franciaország és Németország rábízná az érintett államok kormányaira a farmereik kompenzációját, míg a finnek és a lengyelek EU-szintű segélyezést követelnek, arra hivatkozva, hogy az egyes tagállamok anyagi lehetőségei nem egyenlők.
Csak tavaly decemberben a szolidaritás folyosóin (azaz a három fekete-tengeri kikötőn keresztül, plusz a Románián, Magyarországon, Lengyelországon, Szlovákián át vezető vasutakon, közutakon, vízi utakon) 3 millió tonna ukrán gabonát exportáltak Európába. Azok a szállítmányok, amelyeket a kontinensen kívüli piacokra szántak – és Európán keresztül szállítottak – jelentős mennyiségben a kontinensen ragadtak.
Fotó: Shutterstock
Előzetes becslések szerint 2023-ban Ukrajnában 45 százalékkal csökken a gabonanövények vetésterülete, és 50-60 százalékkal lesz kevesebb a gabonatermés a háború előtti 2021-es évhez képest. Ukrajna 2021. évi összes megművelt területéből – amely 28,4 millió hektárt tett ki – 2022 decemberében 24,6 millió hektár (a teljes terület 86 százaléka) állt a kijevi kormány ellenőrzése alatt. Ebből 3,8 millió nem alkalmas mezőgazdasági művelésre a frontvonal közelsége, az elaknásítás, a robbanóeszköz-maradványok miatt.
Az őszi növényeknél a vetésterület jelentős visszaesése figyelhető meg.
