Stabilra javította a leminősítés lehetőségére utaló eddigi negatívról Nagy-Britannia AA/A-1 plusz szintű államadós-osztályzatának kilátását az S&P Global Ratings. A nemzetközi hitelminősítő ezzel egy időben megerősítette a brit besorolásokat – közölte az MTI.
Az S&P elsősorban azzal a véleményével indokolta a péntek éjjel Londonban bejelentett lépést, hogy tavaly szeptemberi várakozásaihoz képest enyhültek a brit közfinanszírozást terhelő kockázatok.
A hitelminősítő közölte: a 2023–2025 közötti időszakra a brit hazai össztermékhez (GDP) mérve átlagosan 3,7 százalékos államháztartási hiányt vár a szeptemberi előrejelzésében szereplő 5,5 százalék helyett.
Az S&P Global Ratings emellett arra is számít, hogy a GDP-arányos brit államadósság-ráta az idei év végére várt 97,7 százalékról lassú csökkenésnek indul, és 2026-ig 96 százalékra süllyed. A korábban vártnál jobb közfinanszírozási és államadósság-dinamika okai között szerepel a hitelminősítő indoklása szerint az, hogy az előző kormány által tavaly bejelentett – szinte azonnal súlyos piaci felfordulást okozó – adócsökkentési intézkedések zömét gyorsan visszavonták.
A S&P Global Ratings szerint a másik fő kedvező fejlemény a földgázárak folytatódó csökkenése.
Ennek eredményeként a kormány által a lakossági energiaszámlákra érvényben tartott felső korlát 2023 közepétől várhatóan nem jár külön költségvetési kiadással, mivel a háztartások átlagos éves áram- és földgázszámlái a garanciában biztosított évi 3 ezer fontos felső határ alá csökkennek
– áll a hitelminősítő indoklásában. A cég közölte azt is, hogy az idei év egészére csekély, 0,5 százalékos visszaesést vár a brit gazdaságban, de teljes körű recesszióra nem számít.
Tavaly ősszel mindhárom globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings mellett a Moody’s Investors Service és a Fitch Ratings is negatívra rontotta a korábbi stabilról a brit államadós-osztályzatok kilátását. Ennek közvetlen előzményeként tavaly szeptemberben az akkori brit kormány hatalmas ívű adócsökkentési programot terjesztett elő, amelyre azonban a piac súlyosan negatív árfolyam-korrekciókkal reagált.
Az adóprogram bejelentése után mélységi rekordokra – egyes időszakokban az árfolyamparitás közelébe – zuhant a font árfolyama a dollárral szemben, és az irányadó brit állampapírok hozama meredek emelkedéssel meghaladta a görög államadósság-finanszírozás költségeit.
A szélsőségesen heves – rendkívüli jegybanki intervenciót is szükségessé tévő – negatív piaci reakció elsődleges oka az volt, hogy
a piaci szereplők nem tartották biztosítottnak a 45 milliárd font értékű adócsökkentési program finanszírozhatóságát.
Az ügybe belebukott Liz Truss akkori brit miniszterelnök is, miután a fedezetlen adócsomag beterjesztése nyomán kitört pénzügyi zűrzavar miatt a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciója ellene fordult. A jelenlegi brit kormány – immár Liz Truss utódjával, Rishi Sunak miniszterelnökkel az élén – novemberben átfogó költségvetési konszolidációs programot terjesztett elő, amely a Truss-kabinet gyakorlatilag összes adópolitikai intézkedését visszavonta.
