Vegyes a fogadtatása annak az EU-s törekvésnek, amely a papíralapú helyett a digitális felé tolná el a betegtájékoztatókat. A legfőbb ellenérv, hogy az európai lakosság nagyjából fele gyakorlatilag digitális analfabéta.
Fotó: Shutterstock
Az Európai Bizottság gyógyszeripari stratégiája részeként azt javasolta, legyen a nemzeti hatáskör része, hogy az orvosságokhoz rendelt információs csomagot papíralapon a dobozokba gyűrve, vagy ehelyett digitálisan, esetleg mindkét platformot alkalmazva juttassák el a felhasználókhoz. A vita azon megy, érdemes-e a folyamatot eltolni a kizárólag digitális tájékoztatás felé, aminek kétségkívül lennének előnyei – de hátrányai vagy legalábbis kockázatai is.
Mik lennének az előnyök?
A gyógyszeres dobozokba hajtogatott, ultravékony papírra nyomott tájékoztatók szabvány alapján készülnek, és eligazítanak a készítmény céljáról, felhasználási módozatairól, a javasolt beviteli sűrűségről és mennyiségről, az esetleges mellékhatásokról és teendőkről.
A digitális közlésre áttérés egyik fő előnyének azt tartják, hogy a legfrissebb információkat is meg lehet jeleníteni,
ami kizárná például annak a lehetőségét, hogy a tájékoztatón szereplő, elavult adat, információ miatt gyógyszerszállítmányokat kelljen visszahívni. Belgiumban és Luxemburgban úgynevezett pilot projektek keretében már teszteltek digitális megoldásokat, és azt találták, hogy az átállás jótékonyan hatna a gyógyszerellátásra, csökkentené a hiányt, illetve az importot is megkönnyítené.
Fotó: Shutterstock
A digitális felület pótlék is lehetne, ha a páciens egyáltalán nem kap papíralapú tájékoztatót. Ez a vonatkozó tanulmányok alapján főleg a napjainkban kurrens oltások esetében jellemző, ugyanakkor Sophie Dagens, a Medicines for Europe szabályozási szakértője szerint az űr betölthető a digitális megoldásokkal, amelyek ráadásul mozgóképes segítséggel is élhetnek.
Mindez igazodna ahhoz a trendhez is, hogy egyre több mindent intézünk digitálisan, méghozzá a tenyerünkbe simuló mobilról – részben már e körbe tartozik a diagnoszika is.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerint az orvosi információkhoz is ugyanolyan lenne a hozzáférés, mint bármi egyébhez az interneten: könnyű és egyszerű.
Feltéve, hogy az érdeklődőnek megvannak ehhez a képességei és eszközei – az ellentábor ezt vitatja.
Mik volnának a hátrányok?
Az Európai Fogyasztói Szervezet (BEUC) aggódik, hogy a digitális megoldások erőltetésével sokan lemaradhatnak, noha a hozzáférés a minőségi információhoz az egészség(megőrzés) kritikus hozzávalója. Szerintük biztosan nem szabad lecserélni digitális tájékoztatóra a papíralapúakat, az előbbieket legfeljebb kiegészítésként lehet alkalmazni.
Fotó: Shutterstock
Muszáj, hogy a páciensek a dobozba csomagolva valós információkhoz jussanak hozzá, és ne csak QR-kódhoz, amiről tudjuk, hogy kevesebb ember tájékozódásához vezet majd
– mondta Ancella Santos Quintano, a BEUC szenior egészségpolitikai munkatársa. A szervezet felhívta a figyelmet az Eurostat 2021-es felmérésére, amely szerint az európaiaknak legfeljebb 54 százaléka rendelkezett alapvető digitális készségekkel. Ezért is fontos az apró betűs megjegyzés, miszerint a betegnek joga van a nyomtatott tájékoztatóhoz, azaz, ha kér ilyet, azt számára biztosítani kell, méghozzá ingyen.
Mi lehet a megoldás?
A Medicines for Europe emlékeztetett, hogy Ausztráliában és Új-Zélandon olyan hibrid rendszer él, ahol az adott gyógyszertár vagy egészségügyi intézmény nyomtatja ki a tájékoztatót a kérelmező páciensnek, de az vonatkozó szakértői csoportja pesszimista e tekintetben, mert az álláspontja szerint nagy késedelemmel és nagy anyagi teherrel járna, sőt, bezavarhatna a munkafolyamatokba is.
Mindezek okán a belga szakértők úgy vonták meg a mérleget, hogy csak akkortól szabad áttérni a teljesen digitális közlésre, ha:
- már az összes EU-s polgár tudni fogja, hogy ezek a tájékoztatók elérhetők digitálisan,
- azt is tudni fogja, miként lehet hozzájuk jutni,
- és az ambuláns ellátásban is megoldható a hozzáférés.
