A vezérigazgatók gazdasági visszaeséssel kapcsolatos várakozásai a tavalyi felmérésben mért rekordmagasságú szintről (73 százalék) 45 százalékra csökkentek, miközben az inflációnak és a makrogazdasági volatilitásnak való kitettség is 24 százalékra mérséklődött – derült ki a PwC tegnap Davosban közzétett 27. Globális Vezérigazgatói Felméréséből.
Fotó: NurPhoto via AFP
A folyamatos konfliktusok ellenére 7 százalékponttal (18 százalék) alacsonyabb azon vezérigazgatók aránya, akik úgy érezték, hogy vállalatuk mérsékelten vagy nagymértékben kitett a geopolitikai konfliktusok kockázatának.
Nyugat-Európa és Észak-Amerika inkább pesszimista
A világ legtöbb részén a vezérigazgatók inkább optimisták, mint pesszimisták a hazai gazdasági kilátások tekintetében. A vezérigazgatók jellemzően inkább az alkalmazotti létszám növelését, semmint csökkentését tervezik a következő 12 hónapban:
39 százalékuk számolt be arról, hogy legalább 5 százalékkal tervezi növelni a dolgozók számát.
A munkáltatók minden régióban nagyobb valószínűséggel számolnak létszámnövekedéssel, ezen belül is a közel-keleti régió várakozásai a legambiciózusabbak a munkaerő-felvétel tekintetében (65 százalék).
Megatrendek fékezik az optimizmust
A vezérigazgatók egyre jobban tudatában vannak a globális megatrendeknek, illetve a vállalkozásokra gyakorolt hatásaiknak. Bár a fejlődési pálya pozitív, a bizakodás óvatos, mindenekelőtt a megatrendeknek köszönhetően – ideértve a technológiai változásokat, jellemzően a generatív mesterséges intelligenciát (MI), valamint az éghajlatváltozást. A vezérigazgatók közel fele (45 százalék) úgy véli, hogy
vállalata egy évtized múlva nem lesz életképes,
ha a jelenlegi úton halad tovább (2023-ban ez az arány 39 százalék volt).
A mesterséges intelligencia a megújulás katalizátora
A vezérigazgatók egyértelműen látják a potenciált a generatív MI-ben, a megkérdezettek közel háromnegyede (70 százalék) véli úgy, hogy jelentősen megváltoztatja az értékteremtés módját a következő három évben. Az MI rövid távú hatásaival kapcsolatban is optimisták: 58 százalék számít arra, hogy a mesterséges intelligencia javítja termékei vagy szolgáltatásai minőségét, és 48 százalék mondja azt, hogy az MI növelni fogja az érdekelt felekkel való bizalomépítési képességét a következő 12 hónapban.
Fotó: AFP
A dekarbonizáció pénzügyi tervezése még várat magára
A vezérigazgatók jól haladnak az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásaik teljesítésében: 76 százalékuk már tett lépéseket az energiahatékonyság javítására, míg 58 százalékuk hasonló előrehaladást ért el az új, klímabarát termékek, szolgáltatások vagy technológiák innovációja terén. Ugyanakkor mindössze 45 százalékuk számolt be arról, hogy beépítette az éghajlati kockázatokat a pénzügyi tervezésébe (31 százalék ezt nem is tervezi).
A cégvezetők a fizikai klímakockázatokhoz való alkalmazkodással kapcsolatos intézkedések tekintetében is vegyesen nyilatkoztak:
47 százalékuk tett lépéseket, míg 29 százaléknak nincsenek erre vonatkozó tervei.
A felmérés a dekarbonizáció erős támogatottságát mutatja: a megkérdezettek mindössze 26 százaléka mondja azt, hogy az igazgatóság vagy a vezetőség ellenállása mérsékelten vagy jelentősen akadályozza a dekarbonizációt. A vezérigazgatók a szabályozás összetettségét (54 százalék) és a klímabarát beruházások alacsonyabb megtérülését (51 százalék) említik a legnagyobb leküzdendő akadályként.
Újratervezés és hatékonyságnövelés szükséges
A felmérés rámutat, hogy a kisebb vállalatok nagyobb kockázatnak vannak kitéve: a százmillió dollárnál kevesebb éves bevételt generáló cégek vezetőinek 56 százaléka úgy véli, hogy vállalkozásuk legfeljebb tíz évig lesz életképes, ha a jelenlegi pályáján halad tovább.
Szinte az összes vezérigazgató (97 százalék) megjegyezte, hogy az elmúlt öt évben lépéseket tett annak érdekében, hogy megváltoztassa az értékteremtés és szolgáltatásnyújtás módját, és több mint háromnegyedük (76 százalék) legalább egy olyan intézkedést bevezetett, amely erős hatással volt vállalata üzleti modelljére. A változás azonban számos kihívást generál a cégvezetők számára: kétharmaduk (64 százalék) a szabályozási környezetnek az üzleti modell újragondolását gátló hatását emeli ki, 55 százalékuk egymással ellentétes működési szempontokra hivatkozik, 52 százalékuk pedig
a képzett munkaerő hiányára hívja fel a figyelmet.
