Múlt és jelen baklövései teszik próbára a német gazdaság szakítószilárdságát

A német agrárdemonstráció-sorozat, bár igen látványos, és az újabb és újabb tiltakozórétegek csatlakozásával mind nagyobb felforduláshoz vezethet, mégis csak a jéghegy csúcsát jelenti az Európa legerősebb gazdaságát sújtó problémák tengerében – hangsúlyozta lapunknak az egykori berlini nagykövet, Prőhle Gergely.

Recesszióban ragadt a német gazdaság

A német gazdaság az előrejelzések szerint az év közepéig recesszióban ragad, amiben a múlt és a jelen baklövései is számottevő szerepet játszanak.

A most felszínre jutó nehézségek ugyanis részint a korábbi időszakra, azaz Angela Merkel kancellársága és a nemrég elhunyt Wolfgang Schäuble pénzügyminisztersége idejére vezethetők vissza, amikor látszólag minden rendben volt, és a szövetségi köztársaság költségvetése rendre szufficittel, azaz többlettel zárta az évet.

Lerohasztották a német vasutat, az autópályák dugóiba hajszolva a munkába igyekvő polgárok millióit, és rozsdatemetővé tették a német hadsereg fegyverzetét, felszerelését és gépjárműállományát, aminek következtében a legnagyobb krízis kellős közepén kell 100 milliárd eurót a haderő korszerűsítésére költeni.

Ha három német összehajol

Tetézi a bajt a közlekedési lámpáról elnevezett német kormánykoalíció is, amelynek három pártja eleve más prioritásokat tűzött ki maga elé, ami már háború előtt is kiütközött, hiszen látványos volt már akkor is a széthúzás a három eltérő ideológiájú alakulat között.

Míg Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata pártja eredetileg az életkörülmények javítását tűzte ki céljául, a zöldek a tiszta energiáért szálltak harcba, s a két nehezen összeegyeztethető ambícióhoz társult még a pénzügyminiszteri székbe beülő liberális Christian Lindner elhatározása, hogy tudniillik tűzön-vízen át megtartja a költségvetési egyensúlyt, már csak a német alkotmányba foglalt adósságfék miatt is.

Véget ért egy 300 éves modell

S ha ez még mind nem lett volna elég, 2022 februárjában kirobbant az orosz–ukrán háború, amely egy nagyjából 300 éves együttműködést lehetetlenített el Moszkva és Berlin között. A két kontinentális nagyhatalom adottságai ugyanis természetes módon egészítették ki egymást, a fejlett német technológia és az olcsó orosz energia, azaz a kőolaj és a földgáz rendkívül működőképes elegyet alkotott a Rajna partján.

Nem véletlen, hogy a német nehéz- és vegyipar jelentős energiafelhasználással működött, a BASF, a Bayer és a többi ikonikus német multi falta az orosz energiát, ami amúgy már a háború előtt is sokakat irritált. 

Az elmúlt évtizedek mulasztásai, a széthúzó koalíció, a háború és az ebből következő energiaválság Prőhle Gergely szerint mind bénítólag hat az egykor példaértékű német gazdaságra, ahol egyre nagyobb a fejetlenség.

Mára odáig fajult a helyzet, hogy már a gazdatüntetések előtt eltűnt a német patikákból a penicillin, és sok esetben hiába keresik a szülők a gyermekeknek felírható gyógyszereket is

– emelte ki a diplomata.

Megérte beindítani a láncreakciót?

Mindez pedig láncreakciót váltott ki a jobbhoz szokott német társadalomban, egyre többen támogatják a radikálisnak tartott AFD-t, azaz az Alternative für Deutschland nevű pártot, amely országosan már 22 százalékos népszerűségnek örvend, az egykori NDK területén pedig a legkedveltebb politikai formációvá vált.

Közben a német alkotmánybíróság megvétózta a 2024-es büdzsét éppen a már említett, alkotmányba foglalt adósságfék sérelme miatt, ami az egyébként sem túl összefogott koalíciót rögtönzésre kényszerítette. Innen-onnan próbáltak lecsípni kisebb-nagyobb összegeket, hogy kordában tarthassák a hiányt.

Bár a kormány időközben megpróbált visszakozni, mondván, a gépjárműadó-mentesség maradhat, a gázolaj-támogatást pedig csak fokozatosan vezetik ki, úgy tűnik, most már késő. A tüntetőkhöz egyre újabb elégedetlen rétegek csatlakoztak, sok helyen a tűzoltók is beálltak a demonstrálók közé, sőt a szállítmányozók és például a vonatvezetők is sztrájkolni és demonstrálni kezdtek, azaz az utak mellett most már a vasút is megbénult.