BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Védelmi célok: a Honvédelmi Alap kulcsszerepet kapott a központi költségvetésben

Tavalyelőtt az Európai Unió katonai kiadásai rekordszintet, 240 milliárd eurót értek el az Európai Védelmi Ügynökség által közölt adatok szerint. Ugyanakkor az EU még mindig elmarad a NATO által kitűzött kétszázalékos védelmi költségvetési céltól, és nem éri el a globális nagyhatalmak szintjét.

Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) legutóbbi, 2022-es jelentése szerint az Európai Unió (EU) katonai kiadásai rekordszintű, 240 milliárd eurót értek el, ami 6 százalékos bővülés az előző évhez képest – derült ki az Oeconomus legfrissebb kutatásából. 

Italian unit of NATO's Peacekeeping Force in Kosovo (KFOR) patrols near the border in Kosovo
NATO-egység Koszovóban. Fotó: Anadolu via AFP

Ez a növekedés a folyamatos előrehaladást tükrözi, hiszen már a nyolcadik egymást követő évben tapasztalható fejlődés a szektorban. Ennek az összegnek a negyedét, mintegy 58 milliárd eurót a védelmi beruházásokra szánták a tagállamok, ami elsődlegesen új felszerelések beszerzésére irányult.

Az EU-ban a védelmi kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások 2022-ben 200 millió euróval csökkentek az előző évhez képest, így 3,5 milliárd eurót tettek ki az EDA adatai szerint.

Az elképzelés, hogy a NATO-tagállamok GDP-jük 2 százalékát védelmi célokra költsék, viszonylag friss, először 2006-ban fogadták el iránymutatásként, hogy ezzel tovább erősítsék a katonai szövetség harci készültségét. Ezenkívül a tagállamok abban is megegyeztek, hogy a védelmi költségvetésük legalább 20 százalékát fordítják katonai eszközök beszerzésére, ebbe beleértve a hozzá tartozó kutatás-fejlesztést is. Mindez a katonai modernizációt volt hivatott elősegíteni. Ezt a két célkitűzést szokás 2 per 20-ként is emlegetni a NATO-ban. Ugyanakkor 2022-ben az uniós országok összességében

a bruttó hazai termékük csupán 1,5 százalékát fordították a védelmi ágazatra,

ami messze elmarad a 22 európai uniós tagot tömörítő NATO által kitűzött 2 százalékos céltól.

Az ukrán–orosz konfliktus nagyobb jelentőséget adott a védelmi ipar további fejlesztésének, ugyanakkor tavalyi – a júliusi, részben előre jelzett NATO-adatok szerint – még mindig csak 11 ország teljesítette a kitűzött kiadási szintet.

Mindenki invesztál a hadseregbe

A lista az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Lengyelországot, Görögországot, Romániát, Magyarországot, Szlovákiát, Észtországot, Lettországot és Litvániát, valamint az új tag Finnországot foglalja magában, ami összességében azt mutatja, hogy a kelet-európai országok jobban odafigyeltek az Európában ismét felmerülő katonai fenyegetésekre.

Fotó: AFP

A növekedés leginkább a beruházások mértékében mutatkozik meg. Két évvel ezelőtt a tagállamok együttesen arról számoltak be, hogy teljes védelmi kiadásaik 24,2 százalékát fordítják beruházásokra, ami 0,2 százalékpontos csökkenés 2021-hez képest.

Az enyhe változás ellenére ez az erős és tartós beruházási trend folytatását jelzi, ami a negyedik egymást követő évben is rekordot tart, és ismét meghaladja a 20 százalékos referenciaértéket.

A főtitkár, Jens Stoltenberg szerint a NATO jelenleg

a hidegháború óta a kollektív védelem és az elrettentés legnagyobb átalakításán megy keresztül,

aminek hátterében a szervezet támogató szerepe áll az orosz invázióval szembeni ukrajnai védelmi erőfeszítésekben. Ugyanakkor Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elismerte, hogy „jelentős hiányosságok” vannak a blokk védelmi kapacitásában, valamint hogy „továbbra is le vagyunk maradva a többi szereplő mögött”.

Kiemelkedő a régióban Magyarország

Magyarország a 30 NATO-tagállamból azon 11 ország közé tartozott, amelyek a NATO adatai szerint 2023-ban már teljesítették a 2 százalékos védelmi kiadási célt.

Tavaly Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy

2024-re Magyarország a honvédelmi kiadásait a GDP 2,1 százalékára növeli,

így teljesítve az idei évben a NATO-s küszöböt. Ennek eredményeként az idei évben a Honvédelmi Alap kulcsszerepet kapott a központi költségvetésben, 55 százalékos növekedést mutatva a tavalyi 842 milliárd forintról 1309 milliárd forintra.

A honvédelmi miniszter cáfolta az álhírt, hogy meghalt a miniszterelnök fia

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint Orbán Gáspár jó egészségnek örvend.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.